Kismamik akinek második terhesség kis korkülönbséggel normális ez az érzés vagy depis leszek?
23 hetes vagyok, van egy 1,5 évesem, és már most teljesen ki vagyok készülve attól, hogy nem leszek vele 3-v4 napot, többször nem tudok emiatt éjjel aludni agyalok állandóan, ha éjjel felkel, fél órát szorongatom elmondom neki mi lesz, aztán elkezdek bőgni, hogyan fogom bírni.
Amúgy nagyon várom már a kicsit csak már szeretnék vele és a naggyal itthon lenni.
válasza:Köszi, hogy írtál ne félj, ha már otthon lesztek nem lesz gond, biztosan megoldjuk és a sok nehézség mellé 100* annyi örömöt kapunk majd:))
De addig és azalatt a pár nap alatt nem tudom hogy lesz:((
Örülök, hogy nem irreálisan gondolkodom és más is van így. Sok boldogságot nektek.
válasza: válasza:
válasza:Szia!!
Én 32 hetes vagyok és egyre jobban tartok a tesó érkezésétől:SS
Nem is a pár külön töltött nap miatt félek a legjobban (tudom h ez is iszonyat rossz, fájdalmas lesz) hanem attól hogy a nagylányom hogy fogja fogadni a kicsit...hogy nem lesz-e féltékeny? nem lesz-e nagyon rossz hogy osztozni kell a figyelmen...
szerintem ahogy telnek a hetek egyre jobban érzem a súlyát hogy bizony ez hatalmas változás lesz..sokszor bekönnyezek ha arra gondolok hogy még pár hétig lesz csak osztatlan figyelemben része, utána minden megváltozik ...viszont ott van az öröm is hogy lesz még egy kisbabánk és lesz játszótársa...uh pozitív negatív gondolatok egyaránt kavarognak bennem,,,,,de félelmetes az egész :SSS
válasza:Nagyon köszönöm mindenkinek, akkor nem vagyok dilis:D
Szerintem én is bőgni fogok a szülőágyon, de majdcsak nem hajítanak ki.
Szeretnék már abban a percben lenni amikor a 2 kicsi manónkkal indulunk hazafelé a kórházból, de addig még várni kell egy kicsit.
Most is rám jön a bőgés, a "nagy" édesen alszik, a kicsi meg kalimpál a pocimban.Imádom őket.
Boldog babavárást, és jó babázást nektek.
válasza:Én 38hetes terhes vagyok, a kisfiam 18hónapos. Próbálom magam győzködni, hogy hamar eltelik az 5nap- Sőt hálálkodhatom az égnek, hogy nem kellett hamarabb befeküdnöm a kórházba. Gondoljunk bele: mi lenne, ha a 25. héttől bent kellene feküdni? Én megőrülnék a tudattól, hogy nem lehetek a Picúrral otthon. Így próbálom magam erősíteni lelkiekben. Ha megbízol a párodban vagy a segítőidben, akkor minden rendben lesz! Arra is gondoltam, hogy lehethogy nem akarom minden nap látni a nagyobbat, mert a szívem szakadna meg. Nem tudom, neki mi lenne a jobb!
Na meg már én is készítettem szóban végrendeletet, az előző szülés komplikációi miatt. Sajnálom szegény párom, hogy ilyen lelki "terror" alatt van, de mindenre felkészítettek a hormonjaim...
válasza:3 gyerekem van, 2-3 év különbséggel. Nem vészes, ki lehet bírni. :)
Teljesen hozzáállás kérdése az egész. Én pl. kifejezettem a totál önzetlen anyukák közé tartozok, nagyon sok dolgotmegteszek a gyerekeimért/nek, amit mások esetleg nem. De nem csüngök rajtuk állandó imádattal. Nekem is van szükségem néha pár óra pihenésre. A második baba érkezését úgy fogtam fel, hogy a 3 napos kórházi lét egy jutalomszabadság nekem, amikor nem kell a háztartással foglalkozni.A lányom attól ugyanúgy bejött, meglátogatott, nem hagytam el. Csak kikapcsolódtam egy kicsit. Sztem minden anyukára ráfér egy kis pihenés.És hidd el, pár hét múlva a nagyobb gyereked rá se fog hederíteni arra, hogy te akkor elhagytad néhány napra. Totál nem úgy fogja fel, mint te. Örömmel és szeretettel várjátok együtt a kicsit, ne hergeld magad.
válasza:KIslányom most 15 hónapos, én 22 hetes terhes vagyok. Azért lássuk be, szerintem egy kicsit túloztok lányok! Azért az az 5 nap nem a világ! Imádom alányomat, de akkor önző vagyok, ha nekem eszembe sem jutott, h ne lenne el azalatt az 5 nap alatt az apukájával? Imádják egymást, mint egy szerelmes pár, tudom, h jó kezekben van és a férjem is ugyanolyna szeretettel és felelősséggel fordul felé mint én. Ráadásul 14 hónapos volt, amikor maamánál aludt egyedül 1 hetet, mert mi felújitottuk a lakást és még én voltam megsértődve, h nem hiányoztam neki. Olyan boldog volt mamánál....
mi úgy beszéltük meg a párommal, h a kórházba látogatni nem is jön be alányom, csupán a babát hazahozni, h érezze, ő volt aki segitett abban, h a pici itthon lehessen. mi is vettünk már neki egy komolyabb babát, amivel majd előtte játszunk. de ő folyton a pocakomon lóg most , és simogatja, gagyorászik neki, puszilja, pedig érdekes, sosem mondtuk neki. Tudják ők, hogy mi történik, és bizzatok bennük, nem lesz bajuk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!