45évesen terhesnek maradni és megtartani a babát nem gáz? Nem első baba, hanem sokadik. És hogy mondjam meg a páromnak, ha megtudja akkor megöl! 3. hónapban vagyok!?

Egy-két dologban hasonlítunk. Kb. egyidős terhesek vagyunk, én is az ötödiket várom, és nálunk is védekezés (óvszer) mellett fogant! Viszont nálunk egy percig sem volt kérdés, hogy megtartjuk-e! Igaz, én még csak 31 éves vagyok, viszont a legidősebb gyerekem is csak 6 éves! Nyilván nem lesz sétagalopp 5 pici gyerekkel, de én örömmel és büszkén vállalom! Szerintem tedd azt te is! Nem vagy idős hozzá, így főleg nem, hogy már négyet szültél! Én is azt mondom, hogy ragaszkodj a babához, és a párod remélhetőleg úgy dönt, veled tart! Ha pedig inkább meg akar ölni a hír hallatán, akkor tényleg ne ragaszkodj hozzá! Sok sikert és boldogságot!

14 hetes kismama

Nem is értem a férjedet!A többi gyerek mennyivel volt más,hogy Őket vállalta,

Mivel a gyerekek nagyok igy gondolom az apuka is fiatalabb volt.

Ez a gyerek utan terjetek at valami megbizhatobb fogamzasgatlo eszkozre.

Szia!

En mindenkeppen megtartanam a helyedben a babat. Konnyu nem lesz, ez biztos, de akkor is.

Soha nem tudhatod, hogy mi tortenik.

En hasonlo "korulmenyek" kozott fogantam meg. Viszonylag keson (igaz, az en Edesanyam meg a 30-as eveiben volt, de mivel 20 evesen szulte az elso gyermeket, igy eleg nagy volt a kulonbseg es akkor meg nem volt divat ilyen keson szulni). Negyedik gyermek voltam es egyaltalan nem tervezett. Keson derult ki, hogy erkezni fogok, mert Edesanyam menstrualt vegig (felido kornyeken, magzatmozgaskor derult ki, hogy vagyok).

Igaz, nalunk Edesapam egyaltalan nem ellenezte a dolgot, csak mindenki mas. A lenyeg az, hogy az en megszuletesem elott 3 nappal a legidosebb testverem, a noverem hirtelen meghalt. Nem volt elvileg semmi baja, legalabbis nem tudott rola senki, de a szivevel volt problema. Esely sem volt a megmentesere. En hajnalban szulettem meg, a noveremet aznap delutan temettek, Edesanyamat mentovel vittek a korhazbol a temetesre.

Isten ments, hogy nalatok barmi hasonlo tortenjen, tenyleg ne, soha, de azota is ugy tekint ram mindenki, mint egy csodara, mintha igy lett volna megirva a forgatokonyv. A ket masik testverem mar nagyobb volt akkor, a szuleimet az motivalta a tulelesre, hogy en megszulettem es pici voltam, ott voltam. Szoval en biztos vagyok abban, hogy veletlenul baba nem jon ilyen helyzetben, vigyazni kell minden eletre, mert valamilyen kuldetese van. (Ne az legyen, ami nekem volt, inkabb valami mas.)

ma 07:17

Jesszuszom, de szörnyű lehetett szegény anyukádnak....

Ez borzalmas.

Helyes döntés!:-)

Még előfordulhat, hogy a legkisebb lesz a férjed kedvence!

Minden jót!