Milyenek a mindennapok terhesen?

Annyiban vigyáztam, hogy nehéz dolgokat nem emelgettem, de pl. bevásárolni, ami mindennapos teher, azt simán felemeltem, csak mondjuk a bútort nem én kezdtem el húzogatni.

Egy idő után furcsa érzés futni, úgyhogy azzal felhagytam :)

nekem nem nagyon változtak a mindennapjaim, kiv. mikor a szervezetem szólt, h lassítani kell: olyankor voltak/vannak nagy alvós időszakok

Biztosan furán hangzik, de én terhesen borzasztó különlegesnek éreztem magam. A mindennapjaim szinte ünnepnapokká váltak és alig vártam, hogy emberek közé mehessek, mintegy "mutogatni" magam. Pechemre télen voltam terhes, de mindegy, ez nem lényeg. :) Nekem nagyon nehezen sikerült állapotosnak lenni, emiatt is éreztem magam ennyire fontosnak.

A lépcsőkön nagyon óvatosan közlekedtem, nálunk tetőtériek a hálószobák, így lassan jártam fel és le.

Emiatt segítségre is szorultam, pl a porszívót fel és le vitettem, ruháskosarat a vizes ruhákkal szintén a férjem hordta le. Tömegben védelmeztem a hasam, nehogy megüssék véletlenül. A bevásárlásnál a közeli boltba hátizsákot hordtam, mert gyalog jártam és így nem volt megterhelő a csomag súlya.

Nagyon szeretnék még ilyen szép állapotban lenni, remélem sikerül újra.

Én még csak a várandósság legelején járok, de van egy lassan 2 éves Fiam. Vigyázok arra, hogy ne rúgja meg a hasam, hogy hogyan emelem föl, hogy ha Ő alszik, én is lefekszem pihenni. Illetve másképpen kell beosztanom a házimunkát is 1 hétre, mert már nem bírok annyit, mint régen.

A pocakomra anno én is nagyon büszke voltam. :)

Én a terhesség elején vigyáztam jobban, főleg mert a főnökeim valamiért azt hitték, hogy ha nem látszik, akkor nem is lehet baja, pedig ugye az első 12 hét a legrizikósabb.Nekem nem volt különösebb gondom, párom unokatestvéréékkel élünk együtt (már nem sokáig)és nekik van egy most 13 hónapos eleven, örökmozgó, csintalan kisfiuk.Na ő imád engem, ergo sokszor akarta, hogy felvegyem, de ebből sosem volt semmi gond.Hiszem, hogyha edzett a szervezet az emelgetésre, akkor meg lehet csinálni mindent.20 hetesen például egyedül raktam össze a pelenkázót (fúrás, tiplizés, ragasztás stb...)mert a páromnak nem volt kedve én meg a nagy "érzékenységemben" egy percet sem voltam hajlandó tovább várni és ez még sok mindennél így volt.Maximum kétszer kértem meg valakit valamire, ha nem sikerült fél órán belül megcsinálni, akkor nekiálltam magam.A mai napig gyújtóst vágok és fát hasogatok, porszívózok, pakolok, nem pihenek egy percet sem, képtelen is lennék rá, mert nem bírok tétlenül ülni.

Most 37 hetes vagyok és ha valami nem megy akkor az a cipő bekötése és minden olyan dolog amihez hajolni kell.A pocakom láthatóan leszállt 5 napja, nem tudom mikor akar érkezni a kisasszony, de az biztos, ha meglesz, első dolgom lesz lehajolni és megfogni a bokámat :D

nekem nem sok változás van. az utcán persze jobban vigyázok, hogy nehogy baleset érjen, de a mindennapok nem nagyon változtak. ugyanúgy elvégzem a házimunkát, járok dolgozni, bevásárolok (tehát cipelek, de odafigyelek, hogy egyszerre csak pár kiló legyen, ne 30)

ugyanúgy ahogy eddig is, próbálom elkerülni a bacikat, pl. kézmosással, de drasztikus védekezést nem vezettem be.

az elején a rosszullétek miatt hanyagoltam a házimunkát, sokat pihentem, de az meg olyan volt, mint máskor, amikor beteg vagyok.

én is azt hittem, hogy minden más lesz majd, de maradtam a régi bevett rutinjaimnál.

Ezért tanácsolnám annak, aki még csak tervezi a babát, hogy ha van valamilyen rossz szokása (pl. dohányzás, egészségtelen kaják), akkor még most változtasson rajta, mert mikor jön a baba, nehéz lesz.

Nekem ilyen pl. az, hogy ritkán eszem többet és most próbálok erre odafigyelni, hogy inkább sokszor keveset, de nehéz, nem mindig sikerül.