Másnak is nehezére esett a menés/séta terhesen?

Ez nagyon egyéni, részben genetika, testalkat stb., és nem is mindig függ a hasmérettől. Szerintem a genetikán túl sokat számít, hogy mennyit mozog valaki. Én sokáig aktív voltam, mondjuk a hasam is viszonylag pici volt (5 hónaposan még hezitált néhány kolléga a karácsonyi vacsorán, hogy gratulálhat-e). Nekem a pilates nagyon sokat segített (terhespilatesre jártam hozzáértő trénerhez, még a szülés előtti héten is volt edzésem, nyilván nagyon óvatos), a 3. trimeszterben kifejezetten a csípő/medence lazító, mobilizáló gyakorlatokra fókuszáltunk, illetve nekünk van egy majd' 30 kilós kutyánk, akivel a 8. hónap közepéig naponta mentem sétálni, ami 1-1,5 óra intenzív gyaloglás, játék, feladatozás (kutya hiányában napi 1 órányi séta nagyon jótékony hatással van). Ezzel együtt a 7-8. hónapban kezdett hátulról és a járásomon is egyre jobban látszani, hogy terhes vagyok, és az utolsó hetekben már hápogtam menés közben erősen. Mondjuk rám nem szólt rám senki, hogy "normálisan" menjek, max. néha a férjem viccoskodott ezzel kedvesen. :D Én azért igyekeztem az utolsó napokig sétálni minden nap (akkor már kutya nélkül), sőt még utána is, mert végül egy héttel túlhordtam a fiatalurat, de nagyon belassultam már a végén, és a hólyagom sem bírta már a hosszú sétákat.