Csak nekem ennyire nehéz a terhesség?

Dehogy élvezet. Csak ugye nem szabad kimondani, mert milyen már az, hogy te ezt nem élvezed, hát ez egy csoda, ki kell bírni, stb. Az igazságot sosem szabad kimondani, mert a lufi kipukkan.

Teljes agymosás.

Nyugi, rendben van, ahogy érzel.

Biztosan nagyon rossz, de tényleg nem tudok mást mondani én sem, minthogy hamarosan meglesz. Pihenj sokat, feküdj, ahogy kényelmes. Kérd meg a férjed, hogy mosogasson. Nézz filmeket, kapcsolódj ki már amennyire lehet.

Sok erőt és kitartást! ❤️

Szia! Teljesen megértelek. Nagyon várom a kislányom, de a terhesség egyetlen percét sem élvezem. Kivéve ha mocorog, bár néha félek tőle hogy eltöri a bordám :D. Biztos van akinek jó a várandóssága és imádja. Én szükséges rossznak fogom fel, amin túl kell esni és a kisbabám miatt megéri. Tarts ki! Már nem sok van!

38 hetes kismama

Utáltam terhesnek lenni. Tényleg terhes állapot.

Az első trimeszterben 0-24-ben hányingerem volt, kb szőlő, barack és vajas kenyér, amit meg bírtam enni, de azt is úgy kellett leerőltetni. Annyira fáradt voltam, mint még soha. Ilyen fáradtságot még soha nem éreztem, képes voltam egész nap aludni, azért is könyörgni kellett magamnak, hogy zuhanyozni keljek fel. Szagundorom volt, még a párom illatát se bírtam elviselni. Az egész terhesség alatt szédültem, így kb semmit nem tudtam csinálni, még boltba se tudtam menni, mert elsötétült minden.

Persze, csak neked :D

Dehogy.

Nyugi, nem csak neked. Én még csak 24 hetes vagyok, de mindig azt mondom, aki kitalálta, hogy nyugodt, boldog második trimeszter, tuti pasi volt.

Egyik napról a másikra kelt meg a lábam, mint a kalács és le se akar menni. Közben hetek óta ülve alszom, mert úgy ég a nyelőcsövem, mintha sósavat innék. Na, ehhez, ha még a lábam is felpolcolnám, biztos nagyon kényelmes lenne. A gyereknek is. És hát egyik se olyan, ami adott idő után elmúlik. Inkább csak rosszabb lesz, meg jön hozzá a többi. Imádni fogom😁

az első terhességem észre sem vettem. Ott végig is dolgoztam. Mikor szülni mentem is úgy voltam, hogy ez már a vége?

Aztán jött a második terhességem. 17.hétig 7x véreztem. Az elejétől a végéig görcsöltem, keményedtem, fájt a derekam. A hüvelyem szúrt, folyamat azt éreztem ki akar esni.

Pokol volt számomra.

Kb az utolsó hetekben nem volt olyan nap, hogy ne sírtam volna.

És mellette ott volt a 2évesem. Pihennem lehetetlen volt mellette.

Nekem ott a szülés és az utána időszak egy áldás volt.