Egyik percben örülök, hogy van, a másikban azon gondolkozom, hogy mennyire változik meg az életünk, mi lesz, ha megszületik, itt-e az ideje ennek, stb. Normális, hogy ilyenek járnak a fejemben?

Persze hogy normális,elvégre gyermeket vársz és ezek szerint felelősségteljes vagy ha ilyeneken gondolkodsz:)

nyugalom minden rendben lesz

az ember életében mindig is lesznek kisebb nagyobb változások

csak meg kell tanulni ezeket kezelni

gondolj arra ogy szerető családba fog születni a baba és vigyázni fogtok rá és a pároddal minden akadályt legyőztök:)

és foglald le magad ha ilyen sokat gondolkodsz a dolgokon(ami persze nem baj)

beszélgessetek a pároddal arról hogy mitől félsz esetleg(a változásoktól)és gondolj arra hogy milyen aranyos kis család lesztek:)

mert így lesz

sok pussz:)

Szia! Nyugi, én is ilyenket érzek. Szerintem normális. De biztos sokan fogják neked azt írni, hogy csakis örülnöd kéne...

Szerintem természetes, hogy egy kicsit félünk ettől a dologtól, hiszen nem tudjuk mi vár ránk. Várjuk, örülünk, de egyben félünk is az ismeretlentől. De én úgy hiszem, hogy minden jól fog alakulni. Szerintem azok izgulnak többet ezen, akik túlságosan is belegondonak (vagy túl lelkizősek mint mi pl.)milyen nagy felelősséggel jár egy gyermek. De én is próbálok csak a pozitívumra gondolni és arra, hogy igenis képesek vagyunk erre a gyönyörű feladatra.

25 hetes kismama