Hogy bírkozzak meg ezekkel az érzésekkel?

Nem normalis dolog a szulokkel elni felnottkent.

Birni fogod, mint a tobb milliard anyuka a foldon.

Nojj fel, gyereked lesz !

Beszélgess sokat a pároddal, beszéljétek át, mi hogy lesz, mit fog ő csinálni es mit te fixen. Írjátok is le, hogy ha elkeseredsz, elő tudd venni.

Olvass babás irodalmat, pl A szoptatás női műveszete.

Gondolj arra, hogy az elválás és az új életszakasz mindig nehéz, de természetes folyamat. Nem maradhat minden ugyanúgy. A változás jó dolog, akkor is, ha nehéz.

miért nem tud anyukád segíteni? Annyira messze fogtok lakni? Látogatoba csak el tud jönni. Meg ti is tudtok menni, ha már kicsit nagyobb a baba.

Ha nektek így jó, akkor az legyen előtted amiért így döntöttél.

Kösd fel a gatyád nem lesz egyszerű, legfőbbképp azért mert az elején nagyon szokatlan lesz ha sírós a baba, főleg ha hasfájós. Ezt az alapos büfiztetéssel, akár szopi közben is, nagyjából ki lehet kerülni. És ha odafigyelsz mit eszel, óvatosan a szelet okozó ételekkel, hüvelyesekkel, ezekből módjával egyél, vagy a tejtermékekből. Azt mondják mindent csak mértékkel. Ha ezeket betartod akkor talán nem lesz olyan sírós babus és nem kell sok segítség.

Egyébként nekem se kellett, a párod tud főzni meg takarítani helyetted, főleg ha esetleg császáros vagy akkor kell hogy bevesse magát (meg ne emeld a fejed! :) )

6 hétig csak magadra és a babára koncentrálj, lehet erősnek érzed magad de nem véletlen hívják gyermekágynak hidd el, pihenni kell, mert utána egyre élénkebb és le fog foglalni.. :)

A látogatókat ha kell regulázd meg hogy ne zaklassanak túl gyakran h tudj pihenni.

Én is elvoltam a babával, mások is, te is bírni fogod :)

Ha nagyon bizonytalan vagy még dönthetsz úgy h anyukádhoz költözöl egy darabig, akár szülés után is mondhatod ezt bármikor, úgyhogy ne vágd el nagyon ezt a szálat.. :)

Lesz sok sok akár egymásnak ellentmondó tanács is, hallgasd meg és dönts belátásod szerint, persze azért anyukánk a legjobban tudja! Meg persze a mi ösztöneink.. :)

Nagyon sok jó babás irodalom van amit lehet forgatni. Nagy klasszikus a Johnson&Johnson Kismamák nagykönyve (én mondjuk a fürcsihez nem használtam csak tiszta forralt hűtött vizet, meg házi popsikrémet aminek a receptjét szívesen leírom, gyönyörű egészséges a bőre)

Hirtelen ennyit jut eszembe!

De mégegyszer mondom, anyukád bármikor ott lesz neked, akárhogy döntesz! :)

Ha a férjeddel egyetértésben úgy érzitek, jobb külön, akkor próbáljátok meg! Édesanyád házának az emelete később is ott lesz, ha úgy alakulna.

A szülőkkel együtt vagy külön kérdés elég összetett és szerintem nem lehet rá általános választ adni, mindenki helyzete egyedi. Ahol nem jönnek ki jól a felek, ott egy baba mellé még pont ezek a konfliktusok hiányoznak. Viszont ahol nincs ezzel (akkora) gond, ott egy nagyszülő rengeteget tud segíteni. Akár csak azzal, hogy fülel, amíg a baba alszik és így az anya el tud ugrani a boltba (vagy csak hajat mosni). Mi maradtunk a szülői házban, a férjem is és én is a nagyszüleinkkel egy fedél alatt nőttünk fel és mindkettőnknek sokat adott ez. Ugyanakkor már gyerekként láttuk, hogy ez konfliktusokkal is jár. Természetesen nálunk sem csak teljes béke és harmónia van, viszont inkább a pozitív felé hajlik a mérleg nyelve.