Ha könnyen viselem a terhességet, könnyebben is szülök?

Nagyon könnyű terhessegem volt es a szülésem is elég könnyű, 8 óra alatt megvolt. Viszont irgalmatlanul fájdalmas, pont mert viszonylag gyorsan tágultam. Úgy ordítottam, hogy a legtávolabbi szülőszobába vittek és becsukták az ajtót, hogy ne rémüljön halálra a többi nő. 35 éves voltam és kicsit sem túlsúlyos.

Hogy ki hogy "kapcsolódik" a magzathoz meg hogy tud-e hajolni, az a szülés szempontjából lényegtelen.

Semmi köze hozzá

Nekem “bemelegítés” sem kellett még a 41. Héten sem..

Volt egy nehèz és egy könnyű szülésem🤷🏻‍♀️

Két könnyű szülésem volt (8 és 6 óra alatt megszülettek az első fájástól kezdve), az egyik terhességem maga az álom, a másik borzasztó, gyűlöltem minden percét, még egy kis depresszió is befigyelt a második trimeszterre. Fizikailag kb ugyanúgy bírtam mindkettőt, nyilván másodszorra kis nehezítésnek ott volt a nagyobbik gyerek, de annyira nem volt vészes. Nem volt túlsúlyom egyszer sem, +7 kg-vel mentem szülni, ami egy héttel később már el is tűnt.

Szerintem sincs összefüggés.

Irigyellek, hogy te így fel tudsz készülni mentálisan.

Az első terhességemet szinte végigdolgoztam, fizikai munkát végeztem (vendéglátás) 34 óra kőkemény vajúdás után született.

Második terhességem alatt irodai munkát végeztem, de 20. héttől el kellett jönnöm táppénzre. Nem volt könnyű terhességem.

Indítással szültem, az első fájástól számítva 4 óra alatt megvolt.

Próbáltam mentálisan felkészülni, sokat olvastam a vajúdásról. A szülésznő is segített a légzésben, a férjem masszírozott. Minden fájásnál nyíló virágokat próbáltam elképzelni, és hogy ez a fájdalom nem az ellenségem, hanem a segítségem... Na ez a gondolkodás kb az első 4-5 fájásnál volt jelen. Utána inkább egy ördögűzésre emlékeztető jelenet zajlott le.

Szóval tényleg le a kalappal azok előtt, akik tudják uralni ezeket a dolgokat. :)