Kispapák, apák, normálisak az egyre erőszakosabb gondolatok?

Én anyuka vagyok, de voltak már hasonló gondolataim, amikor babával sétáltam és valaki azt hittem, hogy követ minket. Tartottam a kulcscsomót a kezemben, hogy lépjen egy lépéssel közelebb, és gondolkodás nélkül kiszúrom a szemét. Éjszaka volt és egy elhagyott temetőn mentünk át. :D Soha többet.

Próbáld meg elterelni a gondolataid, mert nem ez az az irány, amibe fektetni kéne az energiáidat. Maradj protektív, mert hasznos és aranyos, de állítsd meg a gondolatod ott, hogy vigyázz, hogy nehogy elüsse valaki a feleséged és egyéb gondolatok helyett csak örülj, hogy biztonságban van, örülj, hogy gyereketek lesz. A terhesség a férfiaknál is hormonális változást okoz, most állsz át apuka üzemmódba.

Férjem is ilyen volt. Persze sosem bántott senkit,de,amikor neki tolta valaki a hasamnak a kocsit láttam a szemén, hogy meg tudná csapkodni. Amúgy egyáltalán nem agresszív ember,de amíg terhes voltam nagyon féltett. 4 éves a lányunk nincs már ilyen. Félti persze a gyereket,de már nem akar mindenkit "megölni".😅 Azt mondta,hogy félti a családját,engem és a babát a hasamban. Szerintem a férfiaknak sem könnyebb időszak ez. A férjem azt mondta, hogy nagyobb felelősséget érez irántunk,és mindenhol azt nézte,hogy nekünk sehogy se essen bántódásunk.

Szerintem el fog múlni.

"Olyan liveleak-es kínzós stílusban."

Tehát te gondolom alapból is nézel ilyeneket.

Nem tartom normálisnak. Azt igen, ha egy apában védelmező szerep alakul ki, ez mondhatni evolúciós ösztön is lehet, de a szélsőséges elképzelések nem.

Menj szakemberhez!