Aki már átesett 1 vagy több lombik beültetésen mit tanácsolna?

pihenj, ne görcsölj rá, ha meg akar tapadni a lurkó megfog.

Amit az orvos mondd tarsd be (nekem 3 hétig kellett feküdnöm , végigfeküdtem) Szerezz be könyveket, dvd-ket jó előre.

egyél sok gyümit (vigyázz nehogy székrekedésed legyen, mert ilyenkor nem szabad a wc-n erőlködni)

Hova jársz kezelésre?

Amúgy 2 beültetésem volt , első nem sikerült, a másodikból ikerfiaim születtek,mosz 23 hónaposak

Szia:)

Én rutinos lombikosnak számítok, a 3. beültetés sikerült.

Én szívesen leírom Neked az én tapasztalatomat, de tényleg csak az én tapasztalatom, van aki teljesen mást ír.

Én az első kettőnél végig stresszeltem az egészet + állandóan teszteltem és minden egyes tesz újabb csalódást hozott. Az elsőnél állandóan feküdtem, a másodiknál azonnal visszamentem dolgozni. Egyik sem volt jó.

A harmadiknál 3-4 napot maradtam otthon pihengetni, utána mentem vissza dolgozni. Ekkor már teljesen laza voltam, nem mint az első kettőnél. Nem is foglalkoztam azzal, hogy beültetésem volt. dolgoztam+ suliba jártam, éltem az életemet, persze apróságokra odafigyeltem, pl.ne emeljek nehezet, mindig eleget aludjak stb.

Vitaminokat csak a doki által javasoltakat szedtem+ ca sandos pezsgőtablettát ittam.

NEM TESZTELTEM akkor sem, amikor lejárt a beültetés utáni 2 hét. Szépen elmentem vérvételre és ott derült ki, hogy sikerült.

Azóta is dolgozom és boldog, kiegyensúlyozott, stresszmentes kismama vagyok.

Nagyon drukkolok:)

Jó egészséget

22 hetes kismama

székrekedésre jó lehet a szőlő, annak pont szezonja van!

egyébként én épp ez ellenkezőjét tudom írni néhány válaszolónak, de az én munkám olyan, amit - mint utbb rájöttem - ez mellett nem lehet csinálni. a második beültinél már nem dolgoztam, sőt, a szurikkal is már otthon voltam és most 32 hetes a pocaklakó :-) én sokat pihentem, mert úgy voltam vele, hogy megtehetem, ha már egyszer itthon ragadtam. most is igyekszem sokat pihizni, sajnos sokat görcsölök és majdnem el is vesztettük a babát, pár nappal a pozi teszt után vérzéssel hetekig kórházban voltam, de alapvetően tényleg az a lényeg, hogy próbálj nyugodt maradni, nagyon sokat igyál, egyél sok fehérjét. én szedtem vitamnokat is, sőt a párom is már hónapokkal előtte, mert így éreztük teljesnek azt, hogy mi mindent megtettünk a cél érdekében és rajtunk nem múlik, így sokkal nyugodtabban, kiegyensúlyozottabban álltunk neki. Aztán a pozi tesz előtt egy nappal borult a bili, eltört a mécses és hosszasan zokogtam, hogy megöltem a babákat, de már fogalmam sincs, hogy ezt mi váltotta ki belőlem, szóval hogy miért gondoltam ezt és hát a lelkiállapotom azóta is fölöttébb labilis és kiszámíthatatlan :-DDD

kívánom a legjobbakat neked őszintén és drukkolok nagyon! :-))) nem egy egyszerű és könnyű folyamat, az biztos, sok szempontból megterhelő, de nagyon fontos hogy bízz és higgy benne. ha nem sikerül, így is úgy is szomorú leszel és nagyon megviselhet, akkor is, ha nem hittél benne, szóval bízz, mert úgyis sikerülni fog! ;-) :-))))