Akik kismamák, nem érzitek az eddiginél bizonytalanabbnak a jövőt?

A válságtól, az elszálló energiaáraktól (esetleges energiahiánytól) és az infláció hatásaitól igen.

Még lombikozás közben is felmerült bennem, mennyire jó ez az időzítés...

Aztán arra jutottam, mindig lehet valami, ami miatt nem jókor van a családalapítás. Ahogy a pszichológusom mondta: "minden elmúlik, semmi sem tart örökké".

Ez a rosszra is vonatkozik. Nekem nincs további 5-10 évem kivárni, mi lesz.

2009-ben lettem 18 éves, mikor beütött a válság. Rossz családi körülmények miatt menekülnöm kellett albérletbe, alig volt munka, ha talált valamit az ember az is ideiglenes volt, sokszor csak kenyeret meg tésztát ettem, hogy tudnám fizetni az albérleti szobát. Mellette egyetemen tanultam levelezőn, hogy jussak valamire. Nagyon sz*r munkákat csináltam.

Találkoztam a férjemmel, kimentünk külföldre, ott megint volt 2-3 munkánk, én már nem is hiszek abban, hogy létezik igazán hosszútávú munkahely, ezért mindenre készülök.

Akkor vállaltunk gyereket, amikor lett saját ingatlanunk és van fixen 2,5 millió forint megtakarításunk, amire úgy tekintünk, mintha nem lenne, ezt nem költjük el semmire, se felújításra, se másra, amire kéne. Arra van félrerakva, hogy ha valami komolyabb gond beüt, megéljünk egy ideig, míg megoldjuk.

Így is szorongok néha, de kevésbé. Ha nem vagy milliomos, sajnos @ldozatot kell hozni, külföldre menni, sokat spórolni és nem 24-25 évesen gyereket vállalni, hanem 30 évesen, addig az anyagiakat dolgozni gőzerővel.

Nem szorongok, csak a baba megszületésére koncentrálok (pár hét).

Azzal semmi nem lesz jobb, ha tele sipákolom az internetet meg mindent, pláne szorongásal...

A férjem elkezdett erről beszélni, de le is állítottam, hogy majd mikor itt lesz annak az ideje, akkor visszatérünk rá.

Nem. Persze, érzem, hogy a pénzem egyre kevesebbet ér, de őszintén szólva ha vissza is kell fogni a költekezést, komoly anyagi gondom szerencsére nem nagyon lesz, ahhoz össze kéne omlania az egész jelenlegi világrendnek.

Háború szerintem itt nem lesz. Eu és Nato tagok vagyunk, kihajtani szerencsére nem tudnak, annyira meg talán a jelenlegi vezetésünk sem hülye, hogy önként csináljon egy huxitot. Ha mégis, akkor meg úgyis lelép innen mindenki aki teheti.

A járványok még a legreálisabb félelem, tegnap is tömött koncerten voltam, azért picit ott volt a fejemben a gondolat, hogy terhesen remélem nem kapom el a covid semmilyen ezredik verzióját. Meg ugye mondják, hogy olvadnak a jéghegyek, ki tudja milyen ősvírusok fognak onnan kiszabadulni. De bízom az orvostudományban.

Összességében a helyzet szar, de az3rt volt szarabb is, kb eddig mindig a történelem során. Nagyapámat pl anno sírva adta a lelencbe a dédnagyanyám, mert az éhenhalás szélén álltak. Aztán mikor kicsit jobb lett a helyzet, kivette, és az élet ment tovább. Mi azért ehhez képest baromi nagy kényelemben élünk.