Más is szomorú szülés után?

Gyermekágyi depresszió. Sokan küzdenek vele. Ha a terhesség alatt nem volt ilyen, akkor tuti. Pár nap alatt elmúlik.

Ha eddig sem volt pozitív a hozzáállásod, akkor érdemes lenne küzdeni ellene.

Én az átestem/esek rajta. Néhány hétig teljesen normálisak az ilyen zizi érzések, viszont ha 2-3 hónapnál tovább tart érdemes szakemberhez fordulni. Sajnos én ebben a cipőben vagyok éppen. :(

Mindenkinél máshogy jön ki. Van aki közönyös a gyerekkel, van aki a régi életét siratja, van aki még betegesen aggódik és stresszel a gyerek miatt.

Én inkább megkönnyebbültem, hogy végre visszakaptam a testem. Abszolút fel voltam dobva a szülés után, nagy részben emiatt, pedig nem utáltam a terhességem. De hogy végre megint "egyedül" voltam a testemben, az engem hihetetlenül felszabadított.

Az ilyen "vége az eddigi életemnek, minden megváltozik, most már sosem lesz minden a régiben" gondolatok és szorongások az első trimeszterben meg a szüléshez közeledve jelentek meg inkább. Azért ez szerintem érthető, egy baba érkezése igenis hatalmas dolog és ijesztő. És a szülés utáni hormonhullámvasút alatt is érthető, ha vannak ilyen érzéseid és gondolataid, mert nyilván miután már ott a baba, nem lesz kevésbé félelmetes a változás.

Ugyanakkor ha huzamosabb időn keresztül nem érzed, hogy javulna a helyzet, enyhülne a szomorúság, a szorongás, akkor tényleg érdemes pszichológus segítségét kérni, mert az már nem egészséges. Normális és sokakkal előfordul, de az aranyér is, aztán mégis megpróbálunk tenni ellene.