Kiderült,hogy a férjem megcsalt,rá 1 hétre pozitívat teszteltem,te mit tennél?
Van már 2 gyerekünk. En úgy éreztem jól élünk,nincsenek konfliktusaink,jo a szex is. Aztán lényegtelen hogyan,kiderült,hogy megcsalt,nem is egyszeri alkalom volt,rögtön sírt,könyörgött,nem akar elveszíteni.Még magam se eszméltem fel,kimaradt a menzeszem,meg voltam győződve,hogy a stressz miatt,mert tablettát szedek,de volt még itthon egy régi teszt és pozi lett.
Természetesen a férjem majd ki ugrik a bőréből, hogy lesz még egy gyerekünk,hogy ez is egy jel,hogy helyre kell hozni a házasságunkat és nem szabad elválnunk,hogy mindent meg tesz,hogy megbocsássak és boldoggá tegyen. Én meg itt állok mint egy szál f...,hogy most akkor ennyi? Megcsalt,jön még egy gyerek,és akkor lépjünk túl? Nem vagyok az abortusz híve,de most azt érzem nem tudok józanul gondolkodni,nem tudom mit tegyek,és örülnék véleményeknek.
Köszönöm a válaszokat. Döntöttem. Elválok, a gyereket pedig elvetetem.
Bármi volt a problémája,azt nem tárta fel előttem,hanem sunyi viszonyba kezdett. Ha neki az fontosabb volt,ha arra nem voltam méltó,hogy elmondja mi a gond,akkor nincs miről beszélni.Bármiben is hibáztam,még esélyem se volt meg tudni mi az.ennek így semmi ertelme
Pár éve kettővel maradtam egyedül. Szerintem hárommal is megoldanám, mert nem lennék képes abortuszra, hisz tudom, hogy a meglévők is így kezdődtek, na meg bele is férne anyagilag, egészségileg és hát szerettem volna egyébként is hármat. Biztos más, ha másnak más a teherbírása, lehetőségei, ezért nem ítélkezően írom.
Nálunk is azt hittem, minden rendben, csak véletlenül bukott le, aztán jött, hogy de csak ennyi meg annyi volt, aztán fél évre rá kiderült, hogy dehogy is, már vagy másfél éve tartott. Miközben épp költözés előtt álltunk, amivel már az övé is lett volna az örökölt lakásom, szóval ha egy héttel később bukik le, már nem tudom kirakni. De nagy dráma volt és vagy egy év volt, mire eldöntöttem, hogy tényleg inkább elválok, mert többször esélyt adtam neki, mégis mindig valahogy az jött ki minden ilyen nekifutásnál, hogy ez a jobbik döntés és egyszerűen nem bírtam már az állandó hullámvasutat. Egyébként ma is van bennem némi bizonytalanság, mert tényleg szerettem, és hatalmas törés, ami mindig bennem fog maradni, és az, akinek ismertem, néha még hiányzik (pedig azóta új párom is van, akibe szerelmes vagyok és aki sokkal normálisabb így visszanézve a kapcsolatunkat, főleg a kommunikációt), de onnantól kezdve csak martuk egymást és nem tudtam rá ugyanúgy nézni, mintha meghalt volna, aki szerettem, miközben ott áll előttem és hasonlít és sajnálom is őt. Ha találkozunk, még mindig megy egyébként a hibáztatásom, hogy milyen ember is vagyok, ha nem tudtam megbocsátani, és hogy "elvettem" a gyerekeit és az egész életét. Nem tudom, mikor lesz belőle valahova normális, udvarias viszony, vagy pláne baráti.
Vetesd el és válj el, bármilyen nehéz is.
Nálunk is hasonló volt a helyzet csak én 15 hetes voltam, mikor kiderült. Ő akarta a gyereket, közben a hátam mögött csajozott, nem csalt meg, de készült rá, nem rajta múlt. Sírt, könyörgött, hogy hülye volt, bocsássak meg, soha többet nem lesz ilyen stb. Persze folytatódott.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!