Titeket zavart ha állandóan a terhességetekről faggadtak?

Társadalmi szokások, általános prekoncepciók. Nem személy szerint veled beszélnek csak így, a megfelelési kényszer erős, hogy betartsanak ilyen dolgokat. Tanítottam kommunikációt, egy alap társalgásnak is van felépítése, szokványos lépései. Ezeknél a csevegéseknél is. Ilyen esetekben nincs figyelembe véve, hogy egyénileg milyen preferenciák, hozzáállások vannak a csevegéshez (pl hogy konkrétan te nem szeretsz így beszélgetni, vagy konkrétan a kérdezőt sem érdekli valójában a válasz), általánosságban a legtöbb ember szabálykövető, így végigmegy a társas érintkezésekkor az ilyen lépéseken.

(18as voltam)

16: dehogynem. Jóval több olyan ismerős van, akinek teljesen egyértelmű, hogy kíváncsi vagyok a terhességére, gyerekére, gyerekeire, mint aki nem. Extrém introvertáltaknál talán nem, de őket az is megsérti néha, ha rájuk köszönök. Pl ilyen a férjem, akit nagyon introvertált időszakában még az is zavarja ha a munkahelyen, munka közben, munkával kapcsolatban kérdezik... de erről nem az átlag társadalom tehet.

Az ember életében a gyerekvállalás egy óriási esemény, foglalkoztatja, és emiatt egy magát adó téma. A más életében való illetlen turkálás egy külön téma, az ebben az országban nemzeti sport és független a terhességtől.

Nem, nem zavart. Valóban csak kedvesek akarnak lenni. Szerencsére terhesen sem lettem utálatos miss p...

Igen, idegen emberek is mosolyogtak rám, kedvesen érdeklődtek a baba felől, én meg hasonló stílusban válaszoltam nekik. Soha ne legyen rémesebb időszakom.

Én olyan introvertált vagyok, hogyha 3 hétig nem modulok ki a lakásból, fel se tűnik. Nekem a pandémia se különösebben változtatta meg az életem, eddig se érintkeztem szinte senkivel, van 1-2 barátom és helló.

De ettől függetlenül ismerem a társadalmi szokásokat, tudom, hogy mely beszélgetés irányul személyemre és melyik csak az udvarias chit-chat, ahol pont lesz.rják magasról a választ, csak le akarják futni a kötelezőt. Ilyenkor a legrosszabb szerintem mást válaszolni, mint a sablon, mert azzal csak összezavarod az illetőt. Értsd, ha megkérdezi hogy vagy/hogy bírod, kicsit sem érdekli, hogy vagy, mennyire vizes a lábad, mennyire álmatlan az éjszaka, hányszor jársz vécére egy nap, vagy milyen a közérzeted. Azon kattog, hogy mit fog enni ebédre, vagy hogy este milyen filmet nézzen kb, de mivel a társadalmi normák közé tartozik, hogy udvarias legyen, megkérdezi hogy vagy, melyre a köszi jól, vagy kicsit nehéz, de azért minden rendben típusú választ várja, hogy aztán mehessen tovább és foglalkozhasson a saját dolgaival, a tiéd ugyanis hangsúlyozom még egyszer nem érdekli. Ha elrontod a beszélgetést, ráförmedsz, vagy nem ilyen sallanggal válaszolsz, akkor jön a töketlenkedős körtánc, hogy nem is úgy értette, nem akart megbántani (tényleg nem, hisz ugye már tisztáztuk, hogy semennyire nem izgatja hogy vagy), ha pedig újra és újra visszatámadsz, hogy mit képzel magáról, stb, akkor jön az, hogy rövidre zárja ezt a számára sem kívánatos beszélgetést azzal, hogy hormongőzös hlye kva vagy, és rohadj meg. Ha ezt megérted, akkor rájössz, hogy az összes udvarias vagy kioktató jellegű kérdés/érdeklődés is mind ilyen (hogy vagy? nehéz szülés volt? Van tejed? Alszik már? Jó baba? Stb) . Te és a babád nem érdekeltek senkit (max a barátokat, de ők nem ilyen kérdéseket fognak feltenni), és minél jobban eltérsz a sablon szerinti válaszoktól, annál fájdalmasabb beszélgetésekre számíthatsz.

Épp ezért, mivel én nem kívántam senkivel cseverészni, mindenkinek megadtam a kb 2 szavas kívánt válaszát (kösz jól, nehéz szülés volt, de kibírható, igen van tej, egész jól alszik, stb) aztán mentem tovább. Így maximum 2 percet raboltak az életemből. Akit mi magunk érdekeltünk, vagy tapasztalat érdekelte, saját leendő terhesség/baba miatt, sokkal komplexebb kérdéseket tett fel.

Szerintem próbáld ki ezt, mert az udvarias kérdések nem fognak elfogyni a baba születése után se, viszont kevésbé fog bosszantani így.

Ez teljesen oké, csak engem ha valami nem érdekel, akkor nem kérdezek és kész. Soha semmit nem kérdezek félidegen emberektől, pont azért mert tojok rájuk, mindig ők kérdezgetnek engem én meg csak válaszolok tőmondatokban. Miért van erre szükség egyáltalán?

Külföldön gyakori szokás, hogy amikor köszönnek megkérdezik egyben a Szia után hogy hogy mi a helyzet? Mindenki tudja, hogy nem érdekli őket, ezért válaszolsz, hogy szia, jól köszi és te? És erre már vagy csak sablonválasz érkezik vagy semmi és ezzel mindenki oké. Nyilván közelebbi ismerőssel bele lehet menni, de random embert minek kezdjek el faggatni ha egyszer leszarom? Megvan a kötelező jópofizás és szevasz, mindenki mehet a dolgára. Itthon miért nem lehet így a kotnyeleskedés helyett?