Nem örülök az unokatestvérem terhességének? Normális érzés egy teherbeesni próbálótól?

Unokatestvérem egyben a barátnőm. Végre teherhes lett (kb 1 évet próbálkoztak). Mi is próbálkozunk már több, mint fél éve. De neki már van 1 gyereke, én úgy gondoltam, hogy ez is szuper, hogy nekik már biztosan van egy, de nekünk nincs.

Őszinte leszek, nem tudok örülni a babának. Neki nem mondom, sőt! Nem akarom a saját boldogtalanságommal őt is elszomorítani. Ez az én bajom, a mi bajunk. Azt is tudom, hogy nekünk nem azért nincs, mert nekik igen, független a kettő. De nagyon fáj belül, amikor áradozik, hogy milyen boldog most.

A férje nem tudja elkísérni az első olyan ultrahangra, ahol várhatóan szívhang is lesz. Engem kért meg. El fogom kísérni, mert számít rám.

Rossznak érzem magam, amiatt, hogy egy új élet alakul ki és bárhogyan próbálok, képtelen vagyok felhőtlenül örülni. Pedig valójában a legjobb barátnőmről van szó, mégsem tudok vele örülni. Más is érzett így?