Milyen lányos apának lenni????

Felesleges energiákat fektetsz ebbe a kérdésbe, 10 - 13 évig ezen ne aggódj már. Igazi önbeteljesítő jóslat lesz ha ezen pörögsz, mert majd félted mindentől és lázadóbb lesz, csakazért is, hogy neked ellentmondjon.

Az a baj a későn vállalt gyermekkel, hogy már nem olyan lazák a szülők mint egy 20 éves korban vállalt esetén. Javaslom hogy ezt a félelmet és előítélletet dolgozd fel mert megnehezíti a kapcsolatot.

Agyalj kevesebbet, örülj hogy jön a kislány, és a jelenben élj.

Nekünk is kislanyunk van.

Mindig is féltem, hogy a ferjem majd nem tud vele úgy játszani és ellenni mint egy fiúval, mivel ocsemet nagyon szereti és tok jól elvannak. De tévedtem..

Mindig mondja hogy egy kislánnyal sokkal jobban lehet cukiskodni.

És hogy alig várja, együtt homokozzanak, focizzanak, kisautozzanak. Egyszerűen imádja!🥰 és nekem csodálatos érzés mikor azt látom össze vissza puszilgatja.. meglágyul olyankor a szívem.

Hidd el jó lesz minden, mindegy hogy kisfiu vagy kislány, egy a lényeg. Egészséges boldog kisgyermek legyen! És te azért vagy, hogy boldog gyermekkort biztosíts neki!

#23, ilyesmikért sem vagyok híve a nem kilesésének, majd megtudjuka szülőasztalon. akkor van ennek a természetes ideje. Én csak azt kértem a páromtól, hogy lyuk legyen a seggin, olyat szüljön, a többi nem fontos. És tényleg nem.

A harmadik kamaszlányom nevelése közben vagyok, de közben volt egy fiú is. Az amerikaiak azt mondják, tíz éves koráig neveled a gyereket, aztán meg imádkozol, hogy jól csináltad-e?

A gyerek nevelés a folyamatos elszakadás menedzseléséről szól, 20-25 éven keresztül. A két nagyobbnál már látom, hogy jól csináltuk. Ezzel a legkisebbel meg most beszélgettem másfél órát, hajfestésről, nyelvvizsgáról, haverjairól. Nem látok semmi aggasztót az életében, óvom azért, meg figyelmeztetem, hogy ne gondolja, hogy minden ember alapvetően olyan jó és pozitív, mint ő. Mindenesetre ő tette fel a Google térképre a tartózkodási helyét, hogy lássam mindig.

De nem látok semmi érdemi különbséget a fiam és a lányaimmal való kapcsolatunkban. Négy szeretetre méltó ember.

"Az amerikaiak azt mondják, tíz éves koráig neveled a gyereket, aztán meg imádkozol, hogy jól csináltad-e?"

Hát az "amerikaiak"-nál lehet ez így van, de én láttam már jópár példát amikor még a gyerek 20-23 évesen tök életképtelen biodroid otthon, és csak parancsra vár, meg hogy mikor lesz kész az ebéd.

#35, példa mindenre van, de ez éppen nem cáfolja azt az állítást. (Ami nem természeti törvény azért, csak valami szólás).

Akit nem neveltek önállóságra az ilyen lesz.

Pontosabban nem kell "nevelni az önállóságra" mert az vele született tulajdonsága.

Óvatosan kell korlátozni, csak amennyire éppen muszáj.

Akikről te írsz, azokból szerintem kiölték egészen.

Nagyon balfsz szülők lehetnek, most meg már imádkozzanak, késő!

(34 voltam)

Hát én megértelek...

Nekem eddig 2 lányom van. Az egyiknek borzalmas a természete, tiszta exem🤦‍♀️

Hiába nevelem, mintha a szemközti falnak mondanám. Állandóan háborog mindenért, nem csinálja, hisztizik, okosabb akar lenni nálam, felesel... Pedig még csak 11 éves de szörnyű 😭

A kisebbik nagyon cuki és aranyos, ő azért fejlődik (nem egy apától van a két lány), rendszerető, sosem felesel stb.

Most harmadszorra kisfiút várok hála istennek, párom is azt szeretett volna, ha már 2 lány van. De elsőre mindegy lett volna.

Viszont sajnos a nevelés egy dolog, nagyon számít mi a hozott anyag, hogy mit örököl.

Én is más vagyok mint húgom, pedig édestestvérem.

Ő pl önző mint a dög, soha nem volt kapcsolata az életben pedig már 29 éves... Én meg szeretek másokon segíteni, odafigyelek stb. Ugyanazt a nevelést kaptuk.

De hiába, ha más az alaptermészete.

Ha a ti családotokban senkinek nincs elviselhetetlen természete, valószínűleg a kislánnyal sem lesz baj :)

Nálunk az exem és családja miatt lett ilyen a nagyobbik lányom, nem figyeltem eléggé oda mikor őt választottam a gyerek apjának :( Ezzel gyakorlatilag mindenkivel kiszúrtam, ez van, viselem a következményeit...