Mit gondoltok arról, ha valaki a szülésig nem akarja tudni a baba nemét?
Köszi az eddigi válaszokat:)
Én azért húzok most efelé, mert mindig lányos anyának képzeltem magam és félek attól, hogy csalódást és emiatt bűntudatot éreznék, ha fiú lenne. Persze mindkettő nagyszerű, csak az agyamat szeretném átkattintani, hogy tovább lássak a mi a neme agymenésen. Ha velem van 9 hónapot és megszülöm, onnan már akármilyen nemű, beleszeretek és úgy lesz tökéletes. Vagy ezt csak én idealizálom?
Szerintem ilyen esetben rossz stratégia. Jobb ha előre tudod és van időd megbarátkozni vele, mint ha szülés után ér hideg zuhanyként a nem tetsző nem.
Olyan esetben lehet jó "nem tudni", ha tényleg mindegy.
Egyébként legritkább esetben jön egyből a rózsaszín köd, "szerelem". Jellemzőbb az, hogy fokozatosan szereted meg.
Mi a második babánál nem szerettük volna tudni a nemét. Az volt a megérzésem, hogy szerintem fiú. Amikor megszületett, akkor egy másodpercre láttam csak, utána már a kezembe tartottam, és nem volt erőm semmire. A férjem mondta, hogy kérdezgettem, hogy fiú? Azt hiszem fiú? Úgy láttam, hogy fiú?
Elég vicces volt, de amúgy kisfiú lett. Nekünk nagyon jó volt így. Imádtuk az egészet.
Első kettőnel nem kérdeztem.
Elsőnél biztosra vettem, hogy fiú, az is lett. Másodiknál reménykedtenm csak,hogy lány igazából biztosra csak lány nevünk volt, lány is lett.
3.nál 12héten tudtuk, hogy fiú.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!