Elhagyott a párom, nagyon el vagyok keseredve? Mi lesz velünk apa nélkül? Teljesen kivagyok. Segítség, család mellettem áll, van hova mennem, de mit mondok a gyerekemnek majd, hol az apja? Összetörtem.

Hidd el túl lehet élni. Ha nem te voltál a fő hibás abban, hogy szétmentetek, akkor nem fog téged hibáztatni. Ha elég kicsi, akkor meg belenő ebbe az új helyzetbe, ha nagy akkor meg meg kell értenie. Mennyi idős?

Hidd el mindent túl lehet élni. Az enyémek 3 és 1 évesek voltak, amikor elment az apjuk a kicsi belenőtt a nagy meg megszokta. Eltelt két év és semmi negatívumot nem tapasztalunk náluk. Van nagyapjuk és nagybátyjuk, aki férfipéldával szolgál. A család pedig melletünk áll.

Szerintem most az a legfontosabb hogy megnyugodjál!Nagyon sajnálom hogy így alakult,de talán jobb most mint később. :( Ha még a babó a pocakodban van akkor még soká fogja megkérdezni hogy apa hol van.Remélem addig rendeződik a dolog és ha más nem akkor találsz egy olyan partnert aki melletted áll és a gyermekedet is szereti!Nem leszel egyedül.Nem tudom hogy mi történt,de talán csak megijedt a felelősségtől.Talán meggondolja magát és vissza tér hozzátok!Kívánom hogy minden rendben legyen és találd meg az igazit!Sok sikert és boldogságot!

25+3hkm

Hát akkor elég jól áll hozzá.

Mindenképpen ragaszkodj apa láthatásához, de ne csimpaszkodj bele.

Ügyesen forgad hogy a gyerek eleget lássa az apját, még ha apa nem is akarja.

Ja és a gyerektartást mindig rendesen fizesse.

A gyerek ebben fog felnöni ha mindketten elég értelmesek vagytok hozzá akkor semmi baja nem lesz a gyereknek, söt jobb is lesz neki így.

aki elhagyja a feleségét egy 9 hetes babával, az a legmocsokabb férfi a világon.

kiherélném az ilyeneket.

rengeteg ilyen szemét férfi van.

Utolsó? Miért jobb az, ha együtt maradnak és állandóan bántják egymást, kiabálás... Ezt a gyerek is fogja látni, no, meg így kihordani egy babát...

Egyedül maradt-de nem állt meg a világ. Apu biztosította a támogatásáról-el kell fogadni, ésszel kell élni a lehetőségekkel.

Nem mondom, ez eszébe juthatott volna előbb is és akkor pl. lehetett volna védekezni-hogy anyu ne "így járjon".

De ha így alakult, jobb ez mint a "kényszerházasság".

És talán újra összekovácsolódnak, egy kis szünet után. Bármi megtörténhet-szerintem még normálisan állt az apuka a dolgokhoz-relatíve normálisan.

"az apjára haragudhat" és az miért jó? Felesleges szerintem a gyereket az apja ellen "hangolni". Ha nem így értetted, akkor bocs.

El kell fogadni, hogy ez történt-erről nem a gyerek tehet, az apja akkor is az apja. Aki ahogy leírtad elég normálisan állt a dolgokhoz-de ha valami nem megy, azt nem kell erőltetni.... Nem a legjobb időpontban ért véget a kapcsolatotok, de Ti is mondjátok-már nem jó. Akkor nincs mire várni. Szerintem.