Mindenki ilyen aggódós? Vagy csak én viszem túlzásba?

Fura, de a vége felé is állandóan paráztam. Mi lesz, ha történik vele valami, hogy fogom egyedül végigcsinálni, hogy tudnám egyedül felnevelni, stb. Szerintem normális ez a reakció. Gondolom első babásak vagytok, minden új nektek, nem tudod mire számíts, és ezért félsz, hogy mi lenne, ha egyedül kéne végigcsinálnod.

De nem lesz semmi baj, próbálj megnyugodni!

Ünneprontó leszek. Szerintem kicsit túlparázod ezt a dolgot. Voltam már terhes, meg most is az vagyok, de nálam nem voltak ilyen dilik. Ezzel csak azt éred el hogy jön az önmagát beteljesítő jóslat és bevonzod a bajt. Ahogy már kezd sikerülni is, amint írod.

Szerintem szedj vmi homeos bogyót, pl. Sedatif PC-t az oldja a feszültségedet...

Én is ilyen vagyok, az első terhességem alatt nem annyira voltam ilyen, nem is volt baj. Balesete nem volt soha mióta együtt vagyunk, pedig ha egyedül megy elég gyorsan vezet. 20 hós a lányunk, én meg 31 hetes ikres kismama vagyok, és most már jobban parázok kicsit, ha elmegy itthonról, de főleg inkább akkor, ha elindítja az egyik masináját (asztalos), mert húsvétkor (akkor 16 hetes voltam) levágta egyik ujja végét, kettőt meg rendesen megtépázott körfűrésszel, és a hangra rosszúl vagyok, mikor pörög a fűrész, de hát dolgozni kell. És azt hiszem akkor is paráznék ez után a gép hangjára, ha nem lennék terhes.

Nyugi, tényleg nyugodtnak kell lenned, mert egyrészt nehogy vonzzd a bajt, másrészt a kicsinek is az a jó a nyugodt vagy.

Anyai ösztön.

És még igazad is van, joggal aggódsz miatta (is).