Őrültség lenne gyereket vállalni 42 évesen?

Mivel már terhes vagy, ez nem csak egy elméleti kérdés. Ennyi idősen gondolom nem csak úgy véletlenül csúszik be egy baba.

Amúgy meg nem gondolom, hogy az itteni válaszadókra kellene hagyatkozni egy emberélettel kapcsolatban.

A kérdésedből és a hozzászólásaidból nekem úgy tűnik, hogy szeretnéd a babát.Akkor csupán a korodon problémázni felesleges. Ha pedig a lehetőséged is van arra, hogy felneveld, miért ne tennéd? Mérlegelj józanul.

42 évesen őrültség lenne!

Olyan őrültség, amit érdemes bevállalni attól függetlenül, hogy millió rossz lehetősége is lehet? IGEN!

Én egyedülálló anya vagyok, szeretek egyedülálló anya lenni.

A gyerekem jobban örülne, ha lenne apja? IGEN! ahogy annak is jobban örülne, ha lennének tesói, kutyája, hörcsöge, nyula, medence a háznál, hinta a háznál, mindene rózsaszín lehetne, és tündérek röpködnének a szobájában.

ELÉG JÓ az életünk..

És a kulcskérdés, jobban örülne, ha lenne egy jó apja? IGEN jobban örülne, ha lenne egy közepes, vacak apja, aki néha ordít, ha rossz napja van, rácsap, ha rosszalkodik, marhaságokat tilt meg, csak úgy alapon gonoszkodik, vagy épp nem vesz róla tudomást, ha nincs kedve, esetleg nem szabad hozzászólni, mert szegény apukának nehéz napja volt, vagy külföldi munka mellett 2 hetente esik be egy hétvégére? Abszolút NEM!

Itt az ovis társak apáit, az ismerőseimét, a rokonaimét, sajátomat írtam le. Lehet, hogy vannak jó dolgaik, de rosszból is rengeteg, bántó, sértő a gyerek lelkének.

Jó apát leakasztani egy a millióból az esély, előre nem is lehet sokszor tudni, egy rossz apával meg többet veszít a gyerek, mint nyer. Nekem rossz apám van, nem tudok semmit felsorolni azokon kívül, hogy megszerelt dolgokat gyerekkoromban, de ha anyám nem annyira érdektelen, ős is meg tudta volna ezeket csinálni, akkor megúszom a veszekedést, a pofont, a soha semmi nem elég jó, hogy zavarom őket dolgokat.

Egyedül nevelni gyereket nem túl jó, de abszolút afelett van, hogy egy ember terrorizálja a kicsit.

Fogalmam sincs, hogy tudnak tükörbe nézni az ovistársak anyukái, mikor minden áldott nap végignézik, hogy a gyerekük apja kisebb nagyobb mértékben, szavakkal, tettekkel, viselkedéssel bántja a gyereküket(na meg őket is)

42 vagy, öreg vagy gyerekhez? Igen. Megfogant, akkor te egy öreg anyuka leszel. Nem tökéletes, de ha odateszed magad, lehetsz elég jó anyuka, az legyen a babád legnagyobb baja, hogy kései gyerek, és már boldog életet tudhat magáénak.

Én 5 éve vagyok egyedül, egy elég jó nevelőapukát, akit szeretek is, még nem sikerült leakasztanom. Nem azért, mert kevés a jelentkező, hanem mert senkit sem találok alkalmasnak, hogy a gyerekemmel legyen.

Ki tudja, lehet, hogy te fogsz hozzá pasit találni..

Amúgy manapság ez még normális is, szerintem nem, de sok sorstársad lesz.

50 felett lennél kirívó..

Egyébként én huszonéves vagyok, ismerek pár embert, akiknek az anyja mostanában hetvenes, eléggé megviseli őket, de pont jó korban éri őket az örökség, egyik nap még kuporgatnak étteremre, meg gyűrűre a csajnak, másik nap rájuk szakad 100 milla, jöhet a csaj, gyűrű, lesz házuk, már semmi akadálya a saját családnak.

Kiesik az anyjuk, de megteremthetnek egy hitelmentes jövőt a gyermekeiknek, saját családot, mire az ismerőseim másik fele felvesz 20 milla hitelt ahhoz, hogy ne 30 felett kelljen szülniük az első gyereket albérletbe és kuporgathatnak a gyerekük életében, hogy jó életet biztosíthassanak neki.

Alakulhat rosszul is, olyan is van, aki pelenkázza a szüleit, demenciájukkal küzd, a körmük vágja, hajuk vágja, mert nem tudja kifizetni nekik a 0-24es ápolót, otthonba meg nem hajlandók menni a nénik bácsik.. Kétlem, hogy ők valaha is szerették igazán a gyerekeiket. Ha te fogod, nem fog a gyereked az ő sorsukra jutni.