Most fogom kezdeni a 38-dik hetet, de már nagyon nehezen birom. Már nem tudok annyit tenni-venni, és éjszaka már egyáltalán nem tudok aludni. Mások is vannak igy ezzel, vagy én vagyok a kiállhatatlan?

szia!!

ne idegeskedj, ez teljesen normális :) mi 38 hetesek és 5 naposak vagyunk, az alvás sokszor már csak "álom" :) és hát mindenki csak azzal nyaggat, hogy mikor szülsz már, még mindig egyben??... hjajj :)

de tudom, hogy már nincs sok és még próbálom kiélvezni a terhességet :)

szóval kitartás, próbálj még most pihizni amennyit csak lehet!!

Szia!

Ne aggódj szerintem nem vagy egyedül ezzel!!Mi is pont ma léptünk a 38. hétbe,és már csak szenvedek! Most fejeztem be a nagytakarítást ami nem volt egyszerű dolog, de elméletileg most már minden megengedett!! :) Már engem is csak az nyugtat hogy mindjárt a kezemben tarthatom a kisbabókámat!

Ja arról nem is beszélve hogy a férjemhez egy normális szavam nincs, mert olyan nyűgös vagyok hogy csak veszekszek vele! Már ő sem nagyon bírja! :)

KITARTÁS!!!!

Ez teljesen normális, én is így voltam. Pedig mindenki mondogatta, hogy még most aludjak, mert később a baba nem fog hagyni:) Igazuk lett:) De ettől még hatalmas pocakkal nem lehet kényelmesen feküdni, vagy dolgozgatni otthon és ez frusztrálja az embert... Egyébként nekem segített az esti torna, vagy egy nagyobb séta az elalvásban

Sok kitartást kívánok.

8 hetes gyönyörű kislány anyukája

Csatlakozom. Én most lépek a 39. hétbe és már mást sem csinálok, csak jeleket figyelek. Annyira szülnék már, hogy el nem tudom mondani. A terhesség tizenakárhanyadik hetétől az összes orvos, illetve uh készítő, a szülésznő és mindenki azt mondja, hogy november közepére meglesz a babó, mert hatalmas, fejlettebb, tehát valószínűleg korábban volt peteérés, el vagyok számolva. Hát, akárhogy is nézem, most már november közepe van és még mindig egyben vagyunk...

Viszont mindenki hívogat és kérdezget, hogy szülök-e már. És naponta hússzor mondom el, hogy még nem szülök. Remek érzés. Annyi változás történt az elmúlt egy hétben, hogy én fizikailag már nem szenvedek úgy, mint te. Előtte nekem is borzasztó volt, de most már annyira nagyon lent van a pocakom, hogy mondhatni szinte nem is zavar a mozgásban. Jövök-megyek, intézkedek, takarítok, ma az egész lépcsőházat felnyaltam egyedül, először futottam egy kört a porszívóval, majd a felmosóvödörrel. Erre jön a szomszéd és rám szól, hogy hagyjam abba, mert a végén még megerőltetem magam és megszülök. Nah, jah. Hát mosolyogtam egy jót. Mégis mit gondolt? Azért csinálom, mert nekem annyira jól esik más emberek után takarítani? Ugyan, csak arról volt szó, hogy a mi lakásunk már ragyog és nem tudom hogy lefárasztani magam, ezért haladtam ki a lépcsőházba a sikálással.

Jelentem, hogy nem jött be, mert még egyben vagyunk. Én már aludni is tudok, nagyon is jól alszom, este alig várom, hogy ágyba kerüljek, néhány pisi van éjszaka, de 7-8-ig simán aludtam az elmúlt napokban, sőt, még délután is egy-két órát. Ezelőtt jó egy héttel még napi négy órát sem tudtam. Egy-két ismerős szerint persze ez is egy jel, hogy többet alszom. Hát, szerintem meg csak a sok sikálás miatt van, amivel próbálom magam kifárasztani.

Annyi a szerencse, hogy én a környezetemet nem bántom, főleg nem a páromat, mert szegénykémen látom, hogy még türelmetlenebb, mint én. Minden nap azzal lép be munka után a lakásba, hogy most már szülhetek. És minden este megkérdezi, hogy nem akarok-e még megszülni. Szóval mi együtt szenvedünk és türelmetlenkedünk.

Most már a délutáni alvás előtt eljutottam egy olyan stádiumba, hogy mindegy, nem érdekel, mikor szülök, egy biztos, a babám bent nem marad. Ha holnap szülök az is mindegy, ha három hét múlva, az is mindegy. Csak menjen rendben minden.

Kitartás lányok!

Sziasztok!

Jajj, nagyon örülök ennek a kérdésnek:) Én is ma léptem a 38. hétbe, nem jó sehogy, nem jó semmi, nem bírok menni, nem bírok ülni, nem bírok enni, aggódom minden miatt:DD Éppen ma gondoltam rá, hogy vajon csak én vagyok ilyen nyámnyilva vagy vannak így mások is?:D Szülni akarok!!!!!:))))

Mindenkinek kitartás!