Miért gondoljátok, hogy a még meg nem született gyermek (embrió/magzat) nem egyenértékű egy már "élő" emberrel?

#18: Teljesen felesleges mocskolni és minősíteni a másikat, amiért neki mas a véleménye, mint neked. Ez az egyik. A másik: a sérülteknek, balesetet szenvedteknek, kómában lévőknek továbbra sincs szükségük egy másik ember méhére ahhoz, hogy ki tudjanak általa fejlődni és hogy egyáltalán létezni tudjanak! Van tudatuk, éreznek fájdalmat, vannak emlékeik, saját személyiségük, önálló akaratuk, a szerveik is ki vannak fejlődve. Ellenben egy embrióval! Nem szoktak a 12. hétig várni az abortusszal, de nem kell ferdíteni sem, mert 12 hetesen sincsenek teljesértékűen, az életbenmaradáshoz szükséges mértékben a szervei kifejlődve annak a magzatnak és a nő testén kívül 1 percig sem tudna életben maradni. Valamint továbbra sem képes egyedül, önállóan lélegezni és még csak távolról sem hasonlít egy emberre. Fájdalmat pedig szintén nem érez, ez orvosilag bizonyított tény.

Ennyit erről.

#23: Higgadj le, egyetlen egy ember írta, hogy SZÁMÁRA egyenlő egy élősködővel, de jelzem mindenki normális hangnemben és stílusban leírta a véleményét, neked ez miért nem megy? Miért kell mocskolódni, barmozni stb? Abortusz témakörben vagy, ha ennyire fájó pont ez számodra, minek vagy itt és minek olvasod ezeket a kérdéseket?! És pláne minek válaszolgatsz, ha kulturáltan nem megy?

Másrészt pedig én alapjáraton nem is akarok gyereket, szóval majdnem talált a “Nem jön össze a gyerek” személyeskedésed..:)

Most ne haragudj, de a kerdesben meg szo nem volt az abortuszrol. Es nem, a hasamban levo gyerek nem egyenerteku pl a baratnom mar megszuletett gyerekevel. Es akinek van egy idosebb gyereke, meg a hasaban egy magzat, es a ketto kozul kene valasztania, nem hiszem, hogy barki egy percig is hezitalna, hogy melyiket valassza. Szerintem a temarol ez mindent elmond.

Ettol fuggetlenul az abortuszt en sem tamogatom. Igaz, megertem, ha valaki igy dont es nem itelem el.

Nem egyenlő és főként azért fondolom így mert emelt bioszt tanultam.

Az embrio egy sejtcsomó, kifejlődött szervek nélkül ami önálló életre nem képes (abortusz 12 hétig végeznek, egy 12 hetes embrio pedig nem életképes, vagyis nem tekinthető egyenértékűnek egy már élő emberrel). Na meg ott van az is hogy még a nemi szervei sincsenek kifejlődve, vagyis nincs neme.

Az abortuszt meg csak azért hoztam fel, mert onnastól édes mindegy miként gondolsz rá meg fog születni (ha csak nem lépnek fel egyéb komplikációk) és onnastól hogy megszületik egyenértékű lesz a többi emberrel.

Az abortuszt - ha már témába jött - a 18. hétig helyes nézni Magyarországon, tekintve, hogy a 18 év alattiakra az a korhatár vonatkozik, és ma az abortuszt választók cc. 20%-a ide tartozik. Sőt, ha ide vesszük az EÜ okból indokolt abortuszt is, akkor a 24. hét a határ.

Na ebből is látszik, hogy NINCS olyan, hogy "eddig a hétig sejtcsomó, utána meg kisbaba", többféle egyensúlyi állapot van definiálva a magzati kor szerint az abortusz különféle indikációira.

Valójában a 24. hét fogható fel egy valamiféle természetes határnak, amikor a koraszülöttnek már a méhen kívül is érdemi esélye van az életben maradásra, nem véletlen, hogy az országok nagy részében ez az AB végső korhatára (ide nem értve az anya életveszélyes állapotát). (nálunk is)

És persze lehet azon rugózni - teljesen hamisan - hogy "mert az újszülött, mert a koraszülött, mert a kómás beteg" de két állapot közt döntő különbség van, a magzat - az említett időhatár előtt - egy konkrét személy szervezetével van összeköttetésben, és köztük simán lehet antagonisztikus érdekellentét. Az összes többi felsorolt meg VALAKIRE van rászorulva, ha A nem vállalja, akkor ott van B, vagy épp C - tehát senkivel sem tud kialakulni antagonisztikus érdekellentét, a gondoskodó személy cserélhető.

"Miért gondoljátok, hogy a még meg nem született gyermek (embrió/magzat) nem egyenértékű egy már "élő" emberrel?" - Kérdező, mert nincs tudata, nincs múltja, nincsenek vágyai, tervei, csak reflexei vannak. Most persze el lehet mondani, hogy ez egy definitív kómás betegre is igaz, de:

- Nem egy embert terhel a létezésével, a feladatok megoszthatóak

- Lehet, hogy neki sincsenek vágyai, meg tervei meg tudata, de másoknak vele kapcsolatban vannak

- Nem ez az egyetlen jog, ami csak megszerezhető, de később már nem veszíthető el... ha pl. valaki 16 évesen házassá útján nagykorúvá válik, az ha elválik 17 évesen, akkor is nagykorú marad. Pont így, ha valaki élve megszületett, és ezzel alanya lett az emberi jogoknak, az ha később vegetatív állapotba kerül, akkor is alanya marad.

Ha nincs valami különleges ok akkor csak a 12. hétig végeznek abortusz, utána nem

Utána mindegy mi van (kivéve néhány esetet, gondolok a magazat olyan betegségére ami élettel nem összeegyeztethetö, vagy spontán vetélésre) meg kell szülni, mindegy miként gondolunk rá, sejtcsomóként vagy már rendes gyerekként, a 12 hét után az anya nem döntheti el hogy most éljen vagy haljon