Szerintetek meddig terjed egy nő döntési joga a gyermekszülésről?

A nő - sajnos vagy sem, szituáció függő - elvetetheti, az ő döntése.

A kettes kérdésről itt írnak bővebben: [link]

Ha megszületett, miért ne maradna életben?

Igazából egyik kérdésedet se tudom értelmezni.

Mi az, hogy meddig a nő saját döntése?

A második kérdésedből ennyit se értek mire vagy kiváncsi.

Törvényileg csakis az anya dönt arról hogy megtartja e vagy sem. Az ő testében van a gyerek. Vagy hogy érted azt hogy meddig?

Miért ne maradna életben a születését követően attól mert nincs vele az anyja? A kérdésed értelmetlen. Hány gyerek nő fel az anyja nélkül szerinted?!

Ha a nő örökbe akarja adni a gyereket, elhallgatja az apa elől a szülést, apát nem nevez meg, és vígan örökbe adja nélküle is.

A fájó igazság az, hogy a (nemzésen kívül) az apára nincs szükség. Keményen fogalmazva.

1. Elvetetni a nőnek van joga. Az apa nem szólhat bele, mert nem az ő teste, nem rajta hajtják végre a műtétet. Sajnos vagy nem sajnos de így van.

2. Ha az apa tett apasági nyilatkozatot vagy házas a nő akkor nem tudja csak úgy örökbe adni. Ha nincs nyilatkozat akkor ha az apa ketdeményezi lehet dns teszttel igazolni hogy ő az apa és akkor hozzá kerül a gyerek ha az anya lemond róla.

A nő dönthet az apa bevonása nélkül is az abortusz mellett, mivel ő viszi vásárra a bőrét a terhességgel-szüléssel.

Viszont ha már megszületett, bonyolultabb a helyzet. Ha van apasági nyilatkozat v házasság, akkor nem dönthet az apa nélkül. Ha "nincs apa" papíron, akkor dönthet örökbeadás mellett (vagy akár beteszi egy inkubátorba...), és az apa hosszadalmas jogi hercehurcába kezdhet vél vagy valós igazáért (ami különösen akkor válik pikánssá, ha kiderül, hogy a gyerek mégse tőle van!)

1, A törvény szabta keretek között teljes egészében, még házasságban is.

2, Pont az a különbség egy magzat és egy újszülött között, hogy a magzat kizárólag az anyjától függ, az újszülöttet viszont bárki el tudja látni, akár a születés pillanatától.