17 évesen kötelezhet bárki is az abortuszra?

Tényleg nem akarok károgni, de azért eléggé naiv dolog, hogy 17 évesen azt gondolod minden rendben lesz.

Nagyon sok mindent nem tudhattok még. De ne legyen igazam. 17 évesen nagyon sokan gyerekek még.

Tudjátok mennyibe kerül a gyerek születése és minden ami vele jár majd? Hogy hogy zajlik a szülés utáni regenerálódás, az ismerkedés, a kezdeti rázós időszak? Hogy rengetegen az első 2 évben szakítanak, mert rájönnek erre nem készültek fel? Hogy a párod ha olyan beállítottságú, lehet nem fogadja majd el az új tested? Hiába mondja az elején, hogy ó olyan biztos nem lesz. Hogy egyik munkahely sem biztos? Hogy nem csak most, később is kell lakni valahol?

Mi lelkileg törtünk meg majdnem. Pedig évek óta együtt vagyunk. Én sem gondoltam volna, hogy ilyen megtörténhet. Határon táncolt a válás.

Én csak amiatt mondom ezeket, hogy igenis fel kell készülni mindenre. BÁRMI megtörténhet, de kívánom, hogy ne legyen így. Akármelyikőtöknek megszűnhet a munkahelye, sőt hiába keresel jól, alig lesz valami támogatásod. Erre is kell "terv".

Én kívánom, hogy ne legyen semmi akadály és hogy boldogan kezdjetek új életet.

Kedves Kérdező!

Nagyon tisztellek a döntésedért! Bátor lány vagy!

Eszembe jutott egy ötlet, aztán, ha nem szeretnétek megfogadni, nem kell, de hátha :

gondoljátok meg pároddal akár a házasságkötést is. 16 éves kortól lehet - Te 17 vagy -, és a házasságkötés nagykorusít is Téged, és ez egy csomó ügyintézést is megkönnyít majd Neked.

+ sok plusz támogatás miatt is jó: adókedvezmények (fiatalházas 2 évig havi 5000 Ft plusz, majd a családi adókedvezmény is) később CSOK is.

Én nagyon szurkolok Nektek!! :)

Írd már le, hogy mi az a biztos munka 17 évesen, amit iskola mellett is lehet végezni és amiből egyedül is fel tudnád nevelni a kicsit. És miből gondolod, hogy ez a munka meglesz még akkor is, mikor visszamész a babázásból? Nem hiszem, hogy nyolc általánossal olyan piszkosul pótolhatatlan vagy.

Egyébként én leszarom ki hogy cseszi el az életét, a nagy baj, hogy a gyerek is ebben a szellemiségben fog felnőni. Tanulni nem kell, csak potyogtatni, majd a 'zállam eltarcsa'.

Én kétszer kerültem ilyen döntés elé (férfiként). Abortusz lett. Máig sajnálom, szégyenlem, és bánt a lelkiismeret miatta.

Ezzel nem akarom azt tanácsolni, hogy semmiképp se, mert ez a te döntésed legyen. Senki nem kötelezhet rá, ne hagyd.

De az biztos, hogy a szüleid akarata ellenére élni nehéz lesz.

Próbálj velük újra és újra beszélni, meggyőzni őket, hogy álljanak melléd. De te is gondolkodj el: nincs-e igazuk? Tényleg nagyon fiatalka vagy. Iskola? Karrier? Bulizások?

A párod ki fog tartani?

A te munkád csak addig számít, amíg el nem mész szülni, utána rászorulsz a párod, a szüleid segítségére, de ez a normális.

Ezért (is) kell, hogy melléd álljanak.

Sok sikert, akárhogy is döntesz - szorítok nektek.

Nem kötelezhetnek.

A babát tartsátok meg és neveljétek fel szeretetben.

Ne hallgass senkire, aki egy szörnyű bűnre akar rábeszélni. Ha megöletnéd a picit, egész életedben szenvednél miatta.