Örökbeadás vagy abortusz?

28as, hogy lehet ekkora hülyeséget állítani? Már miért is éhezne és szenvedne az a gyerek? Ha örökbe adnák, szerető szülőkhöz kerülne, akit maga az örökbe adó szülő választhatja ki.

Én nem egy örökbefogadott embert ismerek, sőt olyat is, aki árvaházban nőtt fel. Egyik sem mondja azt, hogy bár dobták volna ki magzatkorában a kukába.

Mindennek oka van. Ha az a baba megfogant, már megkezdődött az élete, akkor hagyni kell, had járja végig az életútját. Mert arra hivatott, hogy szeressen, élményeket gyűjtsön, másoknak örömöt okozzon.

Kérdező, ha egy kis emberség van benned, hallgass a szívedre, mert csak az által hozhatsz olyan döntést, amit Utólag nem fogsz megbánni

A gyerekvállalást nem lehet a szerencsére vagy a csillagok állására bízni. Ha nincsenek meg a körülményeik, akkor a legnagyobb felelőtlenség. Az abortuszpártiak ezt felejtik el: nem lehet vagy legalábbis nem ajánlatos a semmire gyermeket vállalni. Ha valaki így tesz, felelőtlen, és nem csak a saját, hanem a gyermek életét is szétcseszheti. Akkor inkább az abortusz. Szétcsipkedik az embriót? Még nincs tudata, maximum a fájdalomérzékelő receptorai működnek, bár ezt is erősen kétlem. Nem is tudom, hogy hogyan lehetne ezt a kérdést tudományosan körbejárni és végül kijelenteni, hogy a magzat érez fájdalmat a fejlődésének azon a pontján.

Az örökbeadásrók pedig az a véleményem, hogy persze, megkapja a gyermek az esélyt az élethez, de pont a korai kötődés kialakulásának az idején jó eséllyel még nem kerül családba, bár javítsatok ki, ha rosszul tudom, lövésem sincs, milyen hosszú a procedúra. Egyszerűen nincs egy olyan személy az életében a születése után, akitől megkapja a bőrkontaktust, a tápláló kolosztrumot, és még sorolhatnám. Szerintem nagyobb kegyetlenség a vak szerencsére bízni az újszülöttet, mint még magzatként elvetetni.