Normális egy házasságban, hogy a nő elvetesse az első gyerekét mert a férfi még nem készült fel rá?

#51, jaja... meg túl definitív is, nem olyan, mint egy fogamzásgátló, ahol a döntésed, hogy beveszed, meg az is, hogy abbahagyod, kikerül a kezedből a kontroll.

(nőknek se művi meddővé tételt szoktunk ajánlgatni fogamzásgátlásra, pedig náluk kevésbé rizikós a képlet, még véglegessé vált petevezeték-elzáródást is simán ki lehet kerülni a petesejt leszívásával, majd megtermékenyítve a méhbe helyezésével, szóval "lombikkal")

"De a nő se az, aki egy pasit választ a gyereke helyet. Szánalom."

Én az ilyen hozzáálláson mindig meglepődöm. Egy pasit választ inkább? És az szánalom?

Fene tudja... Én elöbb választottam a társat magamnak. Nem pasit... Egy embert, akit szerettem, és ő is szeretett engem. Azért házasodtunk össze, mert úgy gondoltuk, együtt akarjuk leélni az életünket.

Abban a fázisban szó nem volt gyerekről. Néhány év múlva már szóba került. És úgy döntöttünk közösen, hogy legyen egy gyerek.

De ha az az ember, akivel összekötöttem az életem, mert szerettem és vele akartam élni, úgy gondolta volna. hogy semmiképp nem akar gyereket, én elfogadtam volna a kívánságát, mert nem azért mentem hozzá, hogy gyereket szüljek neki, hanem, mert szerettem.

És igen, fontosabb lett volna a "pasi", mint egy meg nem született gyerek.

"36# "ki a hibás? a csapda állítója aki védi a csirkéket vagy aki átmászkál oda ahol semmi dolga?"

Csak itt annyi a rohadt nagy bibi, hogy a csirkéid kizabálják a szomszéd veteményesét..."

Ketrecbe zárt csirke elég bajosan zabálja a szomszéd veteményesét. Hacsak nem Kolumbusz tojása helyett Houdini tojását keltettük ki.

"a "házasság" nevű párkapcsolat sajátossága, hogy olyanok lépnek bele, akik a másikra büszkén és hálásan, sőt szerelmesen gondolnak, mint jövendő vagy esetleg meglevő gyermekük anyjára vagy apjára."

Tévedsz. A házasság két ember szövetsége. Arra szövetkeznek, hogy együtt élik le az életüket, egymást segítve. Nem feltétele a gyerekvállalás, sőt, fogózz meg, mégcsak a szerelem sem.

"Ahol ez a szempont nincs meg, nem kell házasságot kötni."

Még szerencse, hogy nem te döntöd el, hogy kik kössenek házasságot, és kik ne.

"Kedves lány, vagy fiú, de nehogymár gyermekünk legyen!"

Kedves kívülálló, minden ember maga dönti el, hogy vállal gyereket vagy sem. Én elhiszem, hogy neked szomorú, hogy nem szólhatsz bele, de ez van. Nem szólhatsz bele.

"Vannak ilyen kapcsolatok, mindenki élt már ilyenben, de nehogymár házasságnak nevezzük. És fordítva."

Szólok is a nagynénémnek, ahova a jövő hétre vagyok hivatalos az aranylakodalmukra, hogy az övéké nem is házasság, mert nincs gyerekük. Hogy is mernek aranylakodalmat ünnepelni?

azért őrültség ez mert nem a szaporodás az egyetlen amivel szolgálhatjuk az amberiség javát. nem feltétlenül a génjeinket kell átadni, hanem a tudást. hogy ezt genetikai vagy egyéb uton tesszük meglényegtelen.

ráadásul a házasság lehet mindennek a háttere. ha egymást segitve biztositják a másiknak ezt akkor többet tettek mint akik x gyerekkel ajándékozzák meg az emberiséget, de egymást baszogatják.

persze akiben ilyesmi fel se merül csak fejőstehénnek vagy szolgának nézi a másikat...