Érez fájdalmat egy abortált gyermek, akkor is ha ezt nem tudja kifejezni? -pl. : Nem sír, nem tud ellenállni.

Sz9ia!

Igen, érez fájdalmat. Fogok még írni, elküldöm azt a legújabb kutatási eredményt, amit nem rég kaptam. Üdv Aranyu

Érez a baba fájdalmat a méhen belül?

Forrás: Volman & Pearson, British Medical Journal

A tudósok a világon eddig először mélyebben vizsgálták az újszülöttek fájdalomérzetét. Arra a megállapításra jutottak, hogy az újszülötteknek "egyedülálló"

idegrendszerük van, ami miatt máshogy reagálnak a fájdalomra, mint a felnőttek. Egy messzeható kutatás során kiderült, hogy az újszülöttek a fájdalmat

tovább érzik és sokkal érzékenyebbek is.

A kisebb babáknál az a mechanizmus, ami idősebb gyerekek és felnőttek esetén "letompítja" a fájdalom ingereket, még nem működik megfelelően.

Még nemrégiben is azt hitték, hogy a babák fájdalomérzete túl fejletlen ahhoz, hogy rendesen működjön, vagy hogy a felnőttekéhez hasonlóan, de kevésbé

hatékonyan működik. A Londoni Egyetem kutatói azonban egyértelműen arra a felfedezésre jutottak, hogy a babák érzékelő rendszere egy teljesen egyedülálló

fájdalom-jelző mechanizmussal bír, ami egyszerűen megszűnik amint növekszenek.

A visszaigazolható kommunikáció hiányában -mivel a magzat nem tudja elmondani nekünk, hogy mit érez- az orvosi gyakorlatban azt feltételezték, hogy a fájdalomérzékelés

akkor kezd valóssá válni, amikor a fájdalomátvitelhez szükséges anatómiai szerkezet a "helyén van", és amikor a fájdalomnál általában megszokott fiziológiai

reakciók megtörténnek.

Más szavakkal: ha a biológiai érzékelő gépezet működik, amikor valami olyan válaszreakciót vált ki, mint amit a fájdalom váltana ki, és ha valami ugyanazt

a fájdalom-hatást váltja ki az emberi lényeknél általánosságban, akkor feltételezhetjük a fájdalom jelenlétét.

Bizonyos idegrendszeri szerkezetek szükségesek a fájdalom érzékeléséhez:

lista 3 elemű

• fájdalom-érzékelő idegsejtek

• idegpályák

• talamusz

lista vége

A bőrben és szerte a testben szabad idegvégződések vannak, amik fájdalom-érzékelőkként működnek. Ezeket a fájdalomérzékelő sejteket nevezik nociceptoroknak.

Amikor egy nociceptort negatív inger ér - valami, ami sértő vagy potenciálisan veszélyes a sejtre - lead egy elektromos impulzust, mely végigutazik a közvetítő

idegrostokon a gerincvelőhöz, és gyakran az agyhoz.

De van úgy, hogy a nociceptorok érzékelnek valamit és reflexszerű reakciót váltanak ki anélkül, hogy fájdalmat éreznénk, vagy hogy egyáltalán észrevennénk.

A reflex reakció legegyszerűbb formája az ingert követő mozdulat: ez egy automatikus folyamat, mint pl. ahogy a kisgyermek elrántja a kezét a forró tárgytól.

A gyerekek érzékelő idegsejtjeit vizsgálva a tudósok felfedezték, hogy a fájdalomra vagy bántásra bekövetkező reflexük sokkal nagyobb és hosszan tartóbb,

mint a felnőtteké. Az érzékelő idegsejtjeik is nagyobb testfelülethez kapcsolódnak, ami azt jelenti, hogy a testük nagyobb területén éreznek fájdalmat.

Amíg a felnőttek csak fájó helyzetben reagálnak fájdalom reflexekkel, addig az újszülöttek sokkal kevésbé szelektívek, és ugyanazt a reflexet produkálják

egy könnyed tapintásra is.

A tudósok szerint ez azért van, mert a csecsemőknél a nem-ártalmas érintéseket közvetítő érzékelő idegrostok (amit "A" rost néven ismerünk) a gerincvelő

más részénél végződik, mint a felnőttek esetében.

De a felnőttek esetében a sejtek csupán a fájdalomközvetítő "C" rostokhoz kapcsolódnak. Maria Fitzgerald (a Thomas Lews Fájdalomkutató Központ Fejlődéskori

Neurobiológia professzora) kifejtette, hogy egy másik meghatározó faktor továbba az, hogy az újszülött fájdalomrendszere és idegpályái, melyek az agytörzsből

a gerincvelőhöz hordozzák a fájdalomtiltó üzeneteket, később fejlődnek ki, mint a szervezet más részei.

Fitzgerald professzor még hozzáteszi: "Ezek az idegrostok a magzati élet korai szakaszában kezdenek el lenőni a gerincvelőn, de jó ideig nem eresztenek

ágakat a gerincvelőbe, és nem működnek teljességgel még közvetlenül a születés után sem." Ez azt jelenti, hogy a piciny baba még nem élvezheti a természetes

fájdalom-kioltó rendszert, ami felnőttek esetében elviselhetőre redukálja le az idegrendszerbe beérkező fájdalom üzeneteket.

A magzat érez fájdalmat

"Az arc érzőidegei, a trigeminális ideg, már mindhárom ágával teljesen kifejlődve jelen van egy négyhetes emberi magzatnál. Hét hetes korukban pontosan

olyan módon rántják vagy fordítják el a fejüket egy kellemetlen ingertől, mint ahogy azt bármely korosztálynál megszoktuk." (E. Blechschmidt és S. Wintrap)

A bőri érzékelő receptorok a terhesség hetedik hetében jelennek meg és kezdenek el teljességgel működni.

Amikor az orvosok először kezdtek behatolni az anyaméh szentélyébe, nem gondolták, hogy a még meg sem született gyermek (magzat) ugyanúgy fog reagálni

a fájdalomra, mint ahogy egy kisgyermek reagálna. De hamar megtanulták, hogy mégis...

A fájdalom nem csupán fiziológiai jellgű. Létezik szervi, vagy fiziológiai fájdalom, mely idegi (neurotikus) reakciót követel a fájdalomra.

Az elképzelhető legkényelmetlenebb "fekhely", amivel egy magzat szembesülhet, az anya gerince. Ha úgy fekszik, hogy a gerince keresztben van az anya gerincével

(amikor az anya háton fekszik), a magzat addig ficánkol és ügyeskedik, míg valamiképp el nem fordul ebből a roppant elfogadhatatlan testhelyzetből.

A szívverésének változásai és amint a magzat változtatja elhelyezkedését ugyancsak sokat elmond arról, hogy a nőgyógyászati beavatkozások fájdalmasak a

magzatnak.

A szívverésben bekövetkező változások és a mozgások megsokasodása jelzi, hogy az ingerek fájnak a magzatnak.

Egész bizonyosan nem esik jól neki, ha koponya-elektródot implantálnak a bőrébe, fáj amikor vért vesznek a fejéből, és amikor koponyáját összeszorítják

(ami a spontán szülsénél is előfordul). Aligha meglepő, hogy azok a csecsemők, akik világrajövetelét bonyolult és erős szülőcsipesz fogásokkal "segítették"

pont úgy viselkednek, mint akiknek borzalmas fejfájásaik vannak...

Forrás: Volman & Pearson, British Medical Journal

#16, az még hagyján... na de honnan? Hát a magzatvédők kedvenc weboldaláról, valszeg ezért a kilométeres másolás, és nem egy sima link: [link] .

Na, ezzel szemben a tudomány tényleges mai álláspontja:

[link]

( eredeti angol: [link] )