Nem tudom mitől "kell" jobban félni?! A szüléstől vagy az abortusztól?

Technikailag volt abortuszom. A méhlepény nem jött ki a baba után, szabad műtő nem volt, így a szülőszobán pecázták ki. Volt küretkanál is, meg puszta kézzel tépkedés is - érzéstelenítés nélkül.

Hááát, inkább szülök még tízszer. Gondolom altatásban nem gáz, akkor nem érez az ember semmit.

Nem kell félni. Ha te félsz mindkettőtől, akkor gyakorlatilag a teherbeeséstől félsz, nem szeretnél még gyereket, és nem szívesen vállalnál abortuszt.

Fiatalkoromban én is nagyon féltem a nem kívánt terhességtől, ezért nagyon korán elkezdtem gyógyszert szedni, abban bíztam a legjobban. A szülés fizikai részétől is féltem amíg még nem akartam gyereket, de amikor már vágytam rá, akkor ez a félelem eltörpült a gyermek utáni vágy mellett.

Tervezett gyerekeink után jött egy besikerült, ekkor féltem megint, a döntésemtől. Nem szerettem volna már többet szülni, de féltem az abortusztól, illetve annak rám ható következményeitől. Végül örömmel vállaltam be a babát, s a félelmem megszűnt, hogy nem kell az abortuszt megtennem, jól döntöttem mert a döntésem megnyugvást hozott számomra nem félelmet.

Az abortusztól mint műtéttől végképp nem kell félni, ott nem fáj semmi, csak a lélek, a szülés fizikai fájdalmától meg nincs értelme félni, mert az fájni fog és kész, de annak a fájdalomnak értelme van.

Az abortusz ellen tehetsz, védekezz amennyire csak tudsz, maximálisan, a szüléstől meg ne félj, ha eljön az ideje, hogy babát szeretnél akkor már nem fogsz ezzel foglalkozni.

#1 vagyok. Igen, a lelki része más, bár nekem az méhlepény abortálása nem volt lelkileg megterhelő, azt úgyse akartam hazavinni :)

Tehát én inkább a fizikai részre hegyeztem ki, amit írtam.