Hogyan beszéljem rá a feleségemet a terhességmegszakításra?
Már nem jut több épkézláb ötlet az eszembe, remélem ti nők, anyák tudtok tanácsot adni.
42 éves vagyok, a feleségem 40. 3 gyerekünk van, a legkisebb most kezdte az iskolát. Évek óta sikeresen védekeztünk tablettával, most mégis becsúszott ez a terhesség. A gondot az okozza, hogy 7 éves gyerekünk kihordása nagyon megviselte a feleségem szívét. Az egyik oldalon két ujjnyival megnagyobbodott a szíve, és gyógyszerek nélkül 110 körüli az alap pulzusszáma, de gyógyszerrel sem mindig lehet rendesen beállítani. Amikor pozitív lett a teszt, mindketten megijedtünk, és neki is az abortusz volt az első gondolata. Aztán beindultak nála a fogaskerekek. Elment a kardiológushoz, aki megerősítette, hogy elég nagy a kockázata, hogy jelentősen romlik az állapota. De addigra a feleségem beleélte magát, hogy ő ezt végig tudja csinálni. Hiába győzködöm, egyre nagyobb benne az elhatározás. Hivatkoztam a gyerekekre, hogy fel kell nevelnie őket, de azt mondta, ez a pici is az ő gyereke.
Nem akarom őt elveszíteni. Nem csak a gyerekek miatt, hanem mert nagyon szeretem. Nekem is fáj ez az egész, annyira szívesen babáznék újra, de egyszerűen rettegek.
Mit tegyek még?
Hát pedig igenis el kéne gondolkodnia mélyebben a dolgon!
Jó,h.ez a gyerek is az ő gyereke,de na!
Van 3gyerekem 40éves szívbeteg nő vagyok,nem teszem kockára az életem egy újjabb terhességgel. Ha nem lenne még gyereke,megérteném,de így... Persze,más ezt egy nőnek megélni,de ha ránézek a kisfiamra,nem tudnék olyan döntést hozni,amivel növelhetném az esélyét annak,h.nem fogom látni felnőni,v.neki nem lesz anyukája!
Kérdező, bocs az offért, de én biztos nem nyomnám bele a szívbeteg, 40 éves feleségemet abba, hogy fogamzásgátlókkal rontsa évről-évre az egészségi állapotát. A tabletták miatt is ugyanezért lenne okod aggódni. Meg félteni őt.
A bébi sorsáról való döntésetek pedig nagyban függ attól, milyen vezérelv szerint élitek az életeteket. Én a helyetekben elmennék akár több kardiológushoz is, és egymástól független orvosszakértői véleményeket kérnék ki.
Nekem anno a töritanárom azt mondta - igaz tök más összefüggésben -, hogy egy forrás nem forrás.
A fogamzásgátlóhoz nem nagyon tudok hozzászólni. Annyit tudok, hogy csökkentett hormontartalmú, és a doki annak tudatában írta fel, hogy milyen gyógyszert szed mellette. De lehet, hogy igazad van, meg az is biztos, hogy innentől nincs bizalom a bogyókban. Különös, hogy pont néhány hónapja beszéltünk a Milena, vagy Mirena (?) spirálról, volt is időpontja a dokihoz, csak a 10 éves lányunknak vakbélgyulladása lett, műteni kellett, és annyiban maradt az egész. Na ez a késő bánat!
Az elveink: valószínűleg pont az elveink okozzák a gondot. Mindketten imádjuk a gyerekeket, mindhármat terveztük. Én voltam a ritkaság, ha csak tehettem, ott ültem vele a terhesgondozáson, aztán meg pelenkáztam, fürdettem a gyerekeket. Mert ez így kerek. És nagyon el tudnék fogadni még egy apróságot. De nem így!
Természetesen fel fogunk keresni másik kardiológust is. Tartok tőle, hogy miután az ő dokija meglehetősen jó szakember, sok újat nem fogunk hallani. Elmondja a kockázatokat, és hozzáteszi, hogy nem feltétlenül következnek be. De azért megpróbálom ezt a vonalat is.
A megoldást abban látom, hogy az érzelmeire kellene hatni. Rávenni, hogy el tudja engedni ezt a babát. Csak arra nem jöttem még rá, hogyan.
Akkor passz. A megoldás a jövőre nézve az elköttetés. Kár, hogy ezt nem léptétek meg.
Ha ő úgy van vele, hogy a pici életét elvből, vagy érzelmekből nem képes elvenni, akkor semmit nem tudsz tenni.
Csak hogy értsd: én is anyuka vagyok 3 gyerekkel. Belegondolva a Ti helyzetetekbe én úgy matekolnék, hogy az abortuszba a gyerekem biztos belehal, ez 100%. És ezt nem akarnám. A baba kihordása kockázatos, nagyon az, de nem jelent okvetlen halált. Amíg egy pici esélyt is látnék, nem adnám fel.
A dilemma az: mi a rosszabb neki: annak veszélye, hogy a gyermekei félárván maradnak, és akkor nem öl, vagy öl, esélyt adva ezáltal a már megszületetteknek. A kérdés ilyenkor az, az abortusz után neki milyen (lelki) élete lenne.
Sajnos másként dönt ilyen helyzetekben egy férfi, egy édesapa és másként egy nő, aki édesanya. Ha mindent megpróbálsz, amit helyesnek tartasz és ő nem áll kötélnek, akkor azt teheted, hogy mellette állsz, minden erőddel támogatod, és együtt, orvosi segítséggel megpróbáljátok minimalizálni a kockázatokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!