Ilyet nem tehetne egy doki ugye? Ő hogy merte?

Aki ezt írta, az nem igazan van tisztában azzal, hogy MIT irt az orvos.

Az ugyanis teljesen lényegtelen, hogy 22 vagy 16 hetes a terhesség.

Olyan nincs, hogy "sürgös" abortusz, hanem csak olyan, hogy fenyegetö abortusz, és az abortusz NEM müvi terhességmegszakitást jelent, hanem vetélést.

Szóval nem értem, min vagy fennakadva, semmi olyat nem írt az orvos, amit nem irhatott volna.

22 hetesen nem lehet elvetetni, ha muszáj, akkor is meg kell szülni.

Szerintem 16 hetet írni veszélyes játék a tűzzel.

Húú itt brutál félreértések vannak főleg az első válaszolónál!

Kedves válaszoló lehet h ez is csak egy kis kamu mese. Vagy ha igaz is ez a sztori lehet vannak benne elferdítések is. Na mindegy. Mindenesetre ilyet még soha nem hallottam h 22 helyett 16 hét!!!! És persze h nem mindegy. És én is úgy tudom kiskorúaknak 18. hétig csinálnak abortuszt (ami persze számomra abszurd, nem értem miért kell külön bánni velük ha elég "menő" volt a szexhez legyen menő a következményekhez is)

Na mindegy kár ebbe belemenni úgyis ebből egy hatalmas vita jönni ki!

Szia!

elsőnek off! nekem fejlődési rendellenességgel születt volna a fiam és hogy ne kelljen megszülni (belehaltam volna a tudatba, hogy megszülöm a gyerekem és Ő abba ott belehal mert nem fejlődött nyaka és rommá törtem volna a kitolás alatt) a doki ezért kisebb terhességnek írta fel így altattak és mire észhez tértem mindenen túl voltam,nem kellett szülnöm (lelkileg könnyített rajtam a doki)!

A gimis lány meg 16 hetes korig a terhességet jelezni kell és még tuti elveszik de azt a babát már szülni kell. A 22 hétnél már nem vetetheti el! Konkrétan "megmentette" a seggét a doki bármennyire is elítélem az ilyen esetet

Kérdező (#8), persze lehet "szívszaggató történeteken" szörnyülködni, csak hát ez persze úgy hülyeség, ahogy van...

Idézem:

Gyorsan irány a kórház, Anya nőgyógyásza. Nagyon rendesen bánt velem a doki és kérdezte mit szeretnék csinálni? Mi a tervem?

Tervem!? Hogy mi a tervem!?Az első és egyben a legfontosabb tervem, hogy nem szeretnék babát. A doki amiért látta rajtam, hogy teljesen ki vagyok borulva a kis papíromra nem azt írta, hogy 22.hetes, hanem hogy sürgős abortusz (persze szaknyelven) 16 hetes terhesség.

Szóval elintéztük a papírt vissza a dokihoz UH-ra. Amint beléptem a vizsgáló szobába, elkezdtem sírni. Sírni, de nem tudom megmondani, hogy miért. Felfeküdtem a vizsgáló ágyra, rám nyomták a gélt és a doki vizsgált. Arra emlékszem vissza, hogy könnyes szemmel láttam a kis Bubumat a monitoron és hogy a doki ennyit mond "ez egy szép nagy kisfiú, jöjjön nagymama, nézze meg!"

Nem volt sánta eddig senkinek se, hogy a terhességi kort a nőgyógyász pont az ultrahangból állapítja meg, ultrahang előtt ne ad ki róla leletet, vagy ha igen, akkor - nem lévén ultrahang-szeme - azt írja be terhességi kornak, amit a t. paciens (vagy ilyen esetben a a vele lévő hozzátartozó) utolsó menstruációnak bediktál??? És hogy terhességmegszakítást soha nem csinálnak meg ultrahang-vizsgálat nélkül, tehát Magyarországon az semmiképp nem fordulhat elő, hogy egy 22 hetes terhességet bárki is "elad" 16 hetesnek???

Valamint, hogy elvi képtelenség, hogy ezt bárki felvállalja, mert hát egy kórházban nem a nő meg az orvos van kettesben, és egy 16 meg egy 22 hetes magzatot még a kórházi takarítónéni is meg tud különböztetni?

(egy 18,5-19 hetest még "eladsz" 17,5 hetesnek, de kb ez a maximum...)

Szóval blődli, blődli, blődli... a történet valódi lefolyása kb az lehetett, hogy anyuci megtalálta a saját orvosát, hogy adjon gyorsan egy beutalót amivel letudhatják a családvédőt, és utolsó menzesznek bemondott egy 18 hét alattit, hisz tudta a szabályt. A doki meg megkérdezte a lányt, hogy tényleg el akarja-e vetetni (ugyanis ő dönt) és amikor mondta, hogy igen, akkor megírta a beutalót. Aminek a világon semmi jelentősége, pusztán arra való, hogy a családvédős fogadja, hisz az abortusz elvégzése előtt úgyis megcsinálják az UH-t (ha addig nem történt), és megállapítják a magzati kort.

Ennyi.

Ennyi.