Aki terhesség megszakítás után van mennyire volt nehéz lelkileg?

nem tehettem mást és meg kellett tennem. el fogadtam magamba és tovább léptem.

Semennyire, mert eldontottem, tudtam hogy mincs más opció. Így egyáltalán nincs mi lett volna ha. Nem akartam akkor gyerelet egyáltalán. Lehet szivtekenul hangzik de sosem bántam meg, tudom hogy jól dontottem. Azóta van egy gyönyörű 3 éves gyerekem akit mindennel jobban.

Én is ez előtt állok. Próbálom racionálisan megközelíteni a helyzetet, most még nagyjából működik, meglátjuk, utána mennyire fog. De lehet, az is számít, hogy bennem most a műtéttől és a kórházi bánásmódtól való rettegés dominál.

#5 a saját frusztrációdat ne vetítsd ki másra. Te máshogy döntenél ilyen helyzetben. Ok. Más meg máshogy. Nincs objektív jó döntés egy ilyen helyzetben. Az egyik embernek az abortusz a jó döntés a másiknak a szülés. Ezen vitatkozni félinformációk alapján hülyeség. Nekem volt abortuszom, még az egyetem alatt. Ha akkor nem ezt választom, most kb éhbérért takarítanék, és nem tudnám eltartani a gyerekemet. Tudom tudom, a sok csodaszervezet, de tudod milyen várólisták vannak? Nem tudnak mindenkin segíteni. Így viszont le tudtam diplomázni, jól kereső állásom van, és férjez mentem, és már úton van a pici. Ez a baba, pl nem születne meg, ha akkor nincs abortuszom. Az abortusz egy esély, hogy saját magunk tervezzük az életünket. Senki sem úgy kel fel, hogy jajj de szeretnék egy abortuszt. Ezt nem jókedvében csinálja az ember. Ezt kéne felfogni.

Semennyire nem viselne meg, mert nem akarok terhességet, sem gyereket.