Ez mennyire normális abortusz után?

Normális. Közhelyes, de idővel könnyebb lesz. Nekem egy éve volt megszakításom beteg baba miatt. Először megkönnyebbülés, majd üresség érzés, majd letargia jött. Gyakran elsírtam magam. Próbáltam programokat csinálni, hogy eltereljem a figyelmem.

Védekezni kellett volna,abba nem betegszik bele az ember lánya.

Vigasztald meg magad egy nagy doboz óvszerrel, ne kelljen még több ártatlan babának meghalnia miattad.

Szia, ugyanígy éreztem én is, vígasztalhatatlanul sírva keltem fel. Mégegyszer ilyet át nem élnék. Kihat a szexualitás életemre is, mióta megtörtént nem merek egyszerűen szexelni mert olyan szinten megviselt, hogy 1% esélyét se akarom megadni annak, hogy ez mégegyszer megtörténjen. Az fájt a legjobban, és azert hibáztattam magam mert ameddig én nem mondom ki hogy igen, elvehetik addig nem tesznek vele semmit,én mondtam rá az áment,az anyukája akin múlt az élete. Hiába az idő, azóta persze voltak örömök az életemben és könnyebb napok, megy minden tovább de hónapokkal utána is (főleg így, hogy közeledne a szülés ideje) a mai napig sírok és fáj miatta. Nincs nap, hogy ne jutna eszembe. Talán az segítene ha megpróbálnál mással beszélgetni erről, ne tartsd magadba az érzelmeidet. Próbáld úgy felfogni, hogy ez már a múlt, biztos megvolt az okod arra, hogy így döntöttél. Lehet ez a sorsod, hogy tapasztald meg ezt az érzést, éld túl és tanulj belőle, ne tedd miatta pokollá az életed mert biztos vagyok benne, hogy te egy empatikus jó ember vagy, és amikor készen állsz egy gyerkere akkor jönni fog a megfelelő időben!

Ne gyötört magad, biztos megvolt az okod rá. Sajnálom, és kitartást kívánok!