Ha valaki megtudha, hogy terhes és el szeretné vetetni, de meggondolja magát, lehet még jó anya?

Hogyne

Igen

Persze... leginkább szerintem az élethelyzet hozza úgy, hogy felmerül az abortusz, nem pedig az, hogy nem szeretné a babát ha vállalná. Szerintem annyira nem ritka amit írsz, hogy gondolkodik egy anya, aztán arra jut hogy megtartja és szeretetben neveli.

4# Szerintem ne ostorozd magad emiatt. Bocsáss meg magadnak.

Sőt, szerintem már eleve azért gondolja meg magat, mert jó anya 🙂

Persze Hogy lehet!!!!! Hogyne lehetne jó anya :)))) sőt...!

Nagyban függ azért attól, hogy miért nem akarta megtartani. Ha csak egyszerűen nem a legideálisabb az élethelyzet amiben van akkor persze, lehet nagyon jó anya. De ha valaki mondjuk azért akart abortuszt mert nem bírja a gyerekeket, abszolút nem olyan személyiség akinek van hozzá türelme, nem akarja feladni a céljait meg életét akkor nem olyan biztos, hogy jó anya lesz.

Utolsó én nem bírtam a gyerekeket. Most is csak a sajátomért vagyok oda, a többi kikészít.

Én és a párom sem szeretett volna babát. Védekeztünk is gyógyszerrel mégis becsuszott. Nem akartuk megtartani. Ezért abortuszra jelentkeztem. Befektettek a kórházba de mivel még nem volt Gyermekem csak másnap csinálták volna meg. Prosti t kaptam tagitonak. Kegyetlen nehéz volt az éjjel a lelkifurdalas miatt... Eljott a reggel.. Úgy volt hogy 9 felé lesz az abortusz de a Dokinak sürgős császárra kellett elrohanni... A sors.. Csak teltek a percek és erősödött bennem hogy nem tudom megenni. El is döntöttem hogy nem. Ha kell egyedül is meg oldom hogy felneveljem.. Szóltam a páromnak hogy nem vetetem el. Teljesen ki őrült. Elmondott mindennek. Tonkreteszem az életét. De hajthatatlan voltam már akkor... Szóltam az apolonak hogy mégsem akarom. 11 körül jött a doki kipucoltam belőlem a gyógyszert. Egész délelőtt veszekedtunk a párommal telefonon. Aztan mondta hogy délután bejon értem. Mondtam hogy ne mert biztos kiveri belőlem (hozzateszem egyszer se volt még ilyenre példa) de bejott délután 3ra. Akkor már higgadtan volt ő is én is. Kicsit veszekedtunk hazafelé.. De mire Eljott az este már ő is bánta hogy elakart a vetetni és büszke volt rám hogy volt annyi lelkierom hogy nem tettem meg. Azt mondta hogy csak megijedt hogy most mi lesz. Azóta eltelt 5 év. Egy gyönyörű csodás kisfiú lett ebből az egészből akit imádunk és már van egy pici lányunk is. Úgyhogy lehet abból happy and ha nem teszed meg💓