Mit gondoltok arról, aki 2 hosszú és nagyon fájdalmas természetes szülés után azt mondja, hogy ha lesz 3. baba azt csak is császárral hajlandó megszülni?

ma 14:29

értelmezd amit írtam. Kétszer szültem. Első sima szülés volt a második császár. Mivel nincs 2 egyforma szülés, így nem is lehet megítélni melyik a jobb. Sima szülésem rövid volt, kevés fájdalommal. Császárom rövid volt hosszú ideig tartó fájdalommal..

Én is azt mondom, hogy nem tudja, mire vállalkozik, amíg át nem éli.

Nekem szörnyű volt a császár. Nem hatott jól a gerincérzéstelenítésem, így a műtét alatt iszonyatos volt a fájdalom. Miután kiemelték a babám, kaptam morfint; attól meg nem emlékszem kb. semmire az első találkozásunkból, csak a fényképekből tudom, hogy megtörtént, de konkrét emlékeim nincsenek.

A műtét utáni éjszakát végig talpon töltöttem, mert csak úgy nem sírt a babám. Ettől másnapra combközépig bevéreztem.

Nekem maga a seb nem volt vészesen fájdalmas. Az ágyból felkelés, de jobban a visszafekvés volt kínlódás, a szoptatás alatt csillagokat láttam a méhösszehúzódások miatt, és az első 2 napban sírva pisiltem, annyira fájt olyankor a hasam. A hólyagtelítődéssel- ürüléssel kapcsolatos fájdalom, diszkomfort fél évig kitartott.

A babám szempontjából az volt a hátránya, hogy a műtét napján nem szoptathattam meg a kapott gyógyszerek miatt. Nem is indult be a tejem rendesen. Ettől a babám besárgult, és 8 napig kellett bent maradnunk.

Esztétikai szempontból nézve nekem keloidosan gyógyult a hegem, de nyilván ez egyéni hajlam kérdése.

Hasüregi összenövéseim is lettek a császár miatt, amit hamarosan laparoszkópos műtéttel kell korrigálni.

Ha választhatnék, legközelebb mindenképpen a természetes szülést választanám, de ez nálam sajnos szóba sem jöhet.