Akik méhösszehúzódàs, görcsök miatt szedik a magneziumot naponta hány mg-t kell szednetek? És melyik fajtàja a leghatásosabb?

Maga a magnézium egy ezüstös színű fém, ami a természetben nem fordul elő magában, csak vegyületként, azaz több másik elemhez kapcsolódva. Így ha a magnéziumtabletta teljes egészében magnézium lenne, akkor egy csillogó fém színű, formázható anyagot kellene elképzelnünk... Ezt nem tudná a szervezetünk sem feldolgozni, vegyületből férünk csak hozzá.

A vegyületekben viszont így - értelemszerűen - csak egy kisebb hányad a magnézium, s nekünk csak erre van szükségünk, a többi elem - hidrogén, oxigén, szén stb. - ebben az esetben lényegtelenek.

Általában azokból a vegyületekből tudjuk sokkal jobban felvenni a magnéziumot, amik a magnéziummal viszonylag nagy molekulákat alkotnak, vagyis egy magnéziumhoz sok fenti atom kapcsolódik. Ilyenkor nem olyan szorosak a kémiai kötések, könnyebben eleresztik a Mg-t. A jól felszívódó vegyületekben ezért jóval kevesebb a magnézium, mint a rosszul felszívódókban.

A jobb felszívódású vegyületek magnéziumtartalmai: magnézium-orotát - 7%; magnézium-laktát - 12%; magnézium-citrát - 11%. A közepes felszívódású magnézium-karbonáté 29%, a kb. semennyire sem felszívódó oxidé 61%.

Ezért van az, hogy ha pl. Magnerotból fedeznénk a teljes várandós napi szükségletet, akkor az több mint 12 tabletta/nap, míg Magnosolvból 1,5 tasakból már bőven megvan. Csak a nagydózisú magnéziumoknál - mint az utóbbi - érdemes több részben - pl. étkezésekkel megszakítva - bevenni az adagot, mert a magnézium összes vegyületének van kisebb-nagyobb hashajtó hatása, de ha óvatosan adagoljuk, akkor ez a kockázat csökkenthető.

Mivel a jelölés nem egységes, egyes készítményeken csak a vegyület tömege szerepel, korrektebbeken az elemi magnézium tömege is, az viszont egyiken sem, hogy mennyire jó az adott vegyület felszívódása. Így pl. egy magnézium-oxidos készítménynél, ahol azt olvassuk, hogy 250 mg magnéziumot tartalmaz, ami 66,7%-a napi magnéziumbevitelnek, ez egy elméleti érték, mert a felszívódó magnézium az ebből maximum 10 mg, azaz a napi bevitel 3%-a se.

Még egy praktikum: vegyület alapján meg lehet keresni a jó drága, agyonreklámozott készítmények jóval olcsóbb megfelelőit.

Igen, szerintem a Magnosolvot legalább két részletben érdemes meginni, pl. 3-4 óra különbséggel vagy ha rövidebb idő alatt, akkor egy étkezés közbeiktatásával, egy részét étkezés előtt, egy részét utána.

Nem, a Magnerot (és egyik magnéziumpótló sem) a formája miatt szívódik fel jól, hanem azért, mert eleve jól felszívódó vegyület (magnézium-orotát) a hatóanyaga, lásd #15/2. bekezdés. A magnézium nem a szájban és nem is a gyomorból szívódik fel, így teljesen mindegy, hogy milyen formában nyeljük le. Amire a bélbe/vastagbélbe ér, ahonnan felszívódik, addigra biztos, hogy már az egyben lenyelt tabletta is alkotóira esett.