Mit csináljak azt hiszem vonzódom az orvosomhoz!?

Az valamilyen szinten "normális", ha kötődsz az orvosodhoz, de ezt könnyű összetéveszteni a vonzódással. Kábé olyan ez, mint a pszichoterápiában, a páciens gyakran érzi úgy, hogy "beleszeret" a terapeutába, mert nem tudja elképzelni a kötődést szexuális töltet nélkül.

Én a nőgyógyászomhoz nagyon kötődöm, de inkább amolyan "apakép" számomra, Biztonságot, stabilitást nyújt. Többször mentett meg válsághelyzetben. Hiába az "intim" viszony, ebben nincs semmi szexuális, egyszerűen tiszteletet és hálát érzek iránta.

Én is így voltam vele.

Ráadásul az enyém velem egykorú, első osztályú pasas.

Ő tartotta a 4 lépés távolságot, a 6 hetes kontroll óta nem láttam, szerencsésebb volt, hogy rákszűrésre már nem hozzá mentem vissza (ennek 1 éve, azóta 1-2-szer láttam babás műsorokban a TV-ben, és ennyi).

Ha nem tudod magadban ezt tisztázni,én azt gondolom, hogy ugyanaz a teendő, mint abban az esetben, ha simán megtetszik egy férfi, de szereted a párodat. Ha elkapod ezt a helyzetet, mint most, hogy már több, mint az orvosod,de még nem történt semmi, akkor ott le kell zárni.

Az, hogy idősebb még nem jelenti azt, hogy nem vonzódhatsz hozzá. :)

Lehet, hogy a terhesség miatti hormonok, de lehet, hogy nem...

(Amúgy van egy ilyen film, hogy a nőgyógyász meg a kismama egymásba szeretnek.)

Szerintem ez egy bizonyos pontig teljesen normális lehet.

Az életed egy nagyon fontos szakaszában vagy, és az orvosod nyilvánvalóan foglalkozik, törődik vele és odafigyel rád. Ez jól eső érzés tud lenni. Emellett még a hormonok is tombolnak és azt hiszed, hogy vonzódsz hozzá.

Ha a férjeddel egyébként minden rendben, akkor hidd el, ez nem vonzalom. Ez egy kis fátyolos mámor, ami most a hormonális dolgok miatt felerősödött benned.

Rendezd fejben, vagy vált orvost. De szerintem meg tudod oldani az első megoldással.

van ezzel más is így, nyugi :)

Majd elmúlik.

Vagy nem. Igazából nem is olyan rossz néha ábrándozni ;)

Aztán az ember hazamegy a férjéhez, gyerekéhez, és minden megy tovább.