Védőnő otthoni látogatásakor kutya?

Ő tanácsolhat, javasolhat. Én az őszinteséget tanácsolom a védőnővel szemben, és a határozottságot, nekünk bevált.

Nekünk cicánk van (ami ugye a szemükben az ördög), a védőnőnk egy bűbájos nő, de sajnos nem túlzottan követi a tudomány fejlődését (ami lehet, hogy nem is várható el tőle, ezt nem tudom).

A cicánkra először fintorgott, aztán elmondta neki a férjem higgadtan és nyugodtan, hogy nem én takarítom az almot, nem nyalom körbe a cicát, 6 hetente nézetjük a toxoplazmózisomat (mert negatív) és az orvosom gyógyszerrel a kezében áll lesben, ha mégis elkapnám valahonnan. :)

Azóta a védőnőnk kérdez a cicánk hogylétéről, teljesen megnyugodott, elirányított a kerületi állatorvoshoz, aki cica-baba kapcsolatra szakosodott és tud tanácsot adni az összeszoktatásról. Szóval teljesen megváltozott:)

Ha bele is köt, az nem objektív. Ha egy védőnő nem kedveli a kutyákat/cicákat, akkor nyilván nem fog hozzá jó képet vágni, esetleg bele is köt, de ha állatszerető, akkor meg nem fog. Tehát tökmindegy, hogy mit mond, az az Ő PROBLÉMÁJA, nem a tiétek!

Lányom macskával nőtt fel, egész kicsi korától kezdve. Tudományosan igazolt tény, hogy a kutyával-macskával felnövekvő gyermekek sokkal kisebb eséllyel lesznek allergiásak, hozzászokik a szervezetük.

Vannak nyilván alapvető biztonsági szabályok, se kutyát, se macskát nem hagynék egyedül pici babával, mert puszta szeretetből esetleg ráfekszik. No meg persze a higiéniára célszerű ügyelni. De ennyi...