Hogyan engedjem el a gyerek utáni vágyat?

Köszönöm szépen mindenkinek a válaszokat! Bocsánat, ha túl rinyálós lett a kérdésfeltevés, csak kicsit megzuhantam, az szólt belőlem. Alapvetően semmi okom a panaszra, van szerető családom (szülők, nagynénik-bácsik, unokatesók), barátaim, munkám, hobbijaim, de mégis olyannak érzem az életem, mint egy puzzle-t, amiből hiányzik egy darab, aminek a helyére nem tudok mit betuszkolni, és így akárhogy nézem, béna az összkép.

Párkapcsolat szempontjából azért speciális a helyzetem, mert általában az ilyen problémák menet közben derülnek ki, sikertelen próbálkozások után. De most vagy megmondom az elején, mi a helyzet, és akkor a jelölt, ha komolyan szeretne családot (és 99,99%, hogy inkább hagyományos módon képzeli el), még könnyebben "elenged", és keres egy egészséges nőt a terveihez. Vagy titkolózok, és akkor meg azért hagy el, teljes joggal, mert nem voltam őszinte. Vagy látszólag elfogad az állapotommal együtt az illető, majd x idő után jön rá, hogy mégis csak csinálna valakinek vér szerintit. (A nagy szerelmemmel is hasonlókép lett vége, még egy ilyet nem szeretnék átélni.) Úgyhogy úgy tűnik, csak a megrögzött gyerekelleneseknél, vagy a gumi nélkül szexelni akaróknál lehet esélyem, de akkor már inkább a szingliség. Meg őszintén, párkapcsolat, szerelem nélkül még ellennék, ha van, az jó, de ha nincs, akkor sem dőlök a kardomba. Na de gyerek nélkül... :( Különösen nehéz, hogy a rokonságban, ismerősök körében csupa olyan tündéri, aranyos gyerek van, akik simán lehetnének a Vállalj gyereket! kampány reklámarcai. :) Egyrészt nagyon jó velük lenni, másrészt meg összeszorul a szívem. Meg alapvetően egész jól tolerálom a gyereksírást, hisztit is, nem ijeszt el, ami a játszótereken folyik (pedig mennyivel könnyebb lenne...).

A gyerekes apukára nem is gondoltam eddig, de pont nekem való lenne, akár működhet is, ha nem vasárnapi apukáról van szó, és nem osztják rám a "gonosz mostoha" szerepét :). Köszönöm a tippet! Ha kutya nem is, de cica tervben van, hátha segít ebben is, de semmiképp nem gyerekpótléknak szeretném.

Vér szerinti gyerek sajnos kizárt, semmilyen gyógyszer vagy életmódváltás nem segíthet. A hormonértékeim katasztrofálisak, a petefészkem helyén valami csíkszövet vagy mi van, a méhem meg nem biztos, hogy alkalmas lenne egy terhesség kihordására. Donorpetesejtet vagy donorembriót a magyar törvények nem tesznek nekem lehetővé (az elsőhöz alkalmas rokon, a másikhoz meddő férj/élettárs kellene), Csehországban meg kegyetlenül drága az eljárás, és kellene hozzá férj vagy élettárs is.

Örökbefogadás tudom, hogy lehetséges egyedülállóknak is, de a törvény előnyben részesíti a házaspárokat, egyedülálló csak olyan gyereket kaphat, akit egyetlen házaspár sem vállalt, többnyire súlyosan beteg/sérült vagy viselkedészavaros gyereket, akit én sem mernék vállalni. Úgyhogy tényleg egyszerűbb lenne valahogy elengedni ezt az egészet, és gyerek nélkül teljes életet élni, tudom, hogy lehet is, csak azt nem, hogyan.