Aki sok év próbálkozás után feladta és nem sikerült a baba hogy dolgozta fel?

Én egészen biztos, h orokbe fogadnek egy gyereket. Nekem " csak" egy evet kellett varnom mig teherbe estem, de mar fel ev utan tudtam, h ha valami baj lenne akkor orokbe fogadnek.

Azota ket fiam van. Egy ismerosom sok sikertelen lombik mellett orokbefogadast is inditott. Soha nem fogom elfelejteni amit mondott. Max 2 eves korig. Elszorul a szivem ha arra gondolok h ha tortenne velunk valami az en csupasziv 6 es 4 eves gyerekeim nem kellenenek, mert nagyok. :-(

Igaz ez most nem tartozott a temahoz csak muszaj volt megosztaom.

Amugy ismerosom kapott egy ujszulott kisfiut es naaagyon boldog!

Szoval a valasz: en orokbefogadnek.

Ên is az örökbefogadàst vàlasztanàm. Nem tudnék beletörődni.

Ismerősök 20 évet vàrtak a gyerekre, elkezdték az örökbefogadàst, de a koruk miatt nem kaphattak pici babàt/ gyereket ìgy lemondtak a dologról. Aztàn azt hitték menopausa közben baba volt :-)

Boldogabb embereket azóta sem làttam.

Nekem ebből az a tanulsàg,hogy sosem szabad feladni. Mindig van remény.

Ez most nagyon durván hangzik, de ilyenkor szoktak a nõk elválni/szakítani, és egy új kapcsolatban próbálkozni. (Én mondjuk nem tudnám megtenni, ha nem lehetne gyerekem.)

Nem illetek össze sajnos ebbõl a szempontból.

A nagyon tág ismerősi körömben ilyen esetek voltak:

Örökbefogadtak egy gyerkőcöt. Egyébként ami csodálatos, utána három hónappal megfogant náluk egy baba. Pedig ők is "esélytelenek" voltak. Szóval az egyik dolog az örökbefogadás.

Egy barátnőm komolyan el kezdett foglalkozni kutyákkal. Trainer és tenyészt is már. Vettek egy nagyobb telket, s ott vannak a sok-sok kutyával. Nagyon szereti, amit csinál, szerintem megtalálta a boldogságot ebben.

Egy másik ismerősöm a csaladra kezdett koncentrálni. Beszél gettem vele erről, s ők a szülőkre, a családban lévő gyerekekre koncentrálnak. Időközben lett keresztlányuk, vele nagyon törődnek.

Egy rokonom a gyülekezetben vezeti a gyerekrészleget :) és nagyon élvezi. Plusz a család gyerkőceit kenyezteti. Ehhez persze azt hiszem, el kell telnie egy időnek, míg tud az ember ilyet csinálni...

Ja, és a főnököm. Ő a munkájat szereti. Ez nem valami elítélendő dolog, hogy munkamániás lett stb. Ő egy olyan ember, aki leírhatatlan szeretettel viszonyul a munkájához, és nagy sikereket ér el nemzetközi szinten is.

Megértem a bánatod, ismerem a súlyát is. Talán valahogy azt kell tudatosítani, hogy nem csak a gyermek iránti szeretetben tud kiteljesülni egy nő. De amúgy ki tudja, lehet tényleg most fog összejönni a baba :)

Sok sikert és boldogságot kívánok!

Szia!

Leírom az èn esetem.

4 ève vagyok a párommal ès nem jön a baba, kiderûlt h velem baj, miattam nem lehet.Èn annyira szeretem a párom h gyerek nèlkül is letudnám èlni az èletem vele, vagy örökbefogadott gyerekkel.De õ elutasítja az örökbefogafást, mondván más gyerekèt nem neveli fel.Nagyon kihat a kapcsolatunkra h nem lehet gyerekünk ès mostanában nagyon sokat veszekszünk, nem ez miatt, mert ez már tèny ès nincs mit feszegetni rajta, minden más apróságon akár.Tudom h minden vágya egy gyerek, ismerem ès tudom, èrzem h már nem úgy szeret.

Most tervezem h elhagyom h esèlye legyen a boldogságra.Megszakad a szívem, de megteszem.Elköltözöm nagyon messze....a napokban fogom elmondani neki ès nincs visszaút, mert tudom h csak rosszabb lesz a kapcsolatunk.

Nem azèrt írom ezt h más nõ is ezt tegye, mert sok esetben ezt a párok megtudják beszèlni ès a fèrfi rèszèrõl is elfogadott kell legyen, de az èn párom sajnos nem ilyen:(((((

Utolso , sajnalom, ez nagyon bator lepes toled!

De valoszinu a legjobb, mert ha o ennyire szeretne, tudat alatt mindig hibaztatni fog.

8as, azt lehet tudni, hogy mi miatt nem jön a baba? Mióta próbálkoztok?

Mert ha van méhed, petefészked, és orvosolható a dolog, akkor keressétek meg a legjobb szakembert, aki tud nektek segíteni, mielőtt ilyen drasztikus lépésre szánod el magadat, ha valóban ő az életed párja.