Hogy sikerül (t)?

Mi közel 2 évet vártunk a fiúnkra, és nálunk is én voltam a "hibás". Ami nekem nagyon szívszorító volt, mikor a nőgyógyászati papíromon az szerepelt, hogy meddő. Többszőr mondtam a férjemnek, hogy ha még sokáig nem leszek terhes, akkor inkább váljunk el. Hiszen neki mástól lehetne gyereke.

Ami engem "éltetett", ha történt vmi, vmi vizsgálat, ha közelebb kerültünk a probléma megoldásához.

Most kistesót szeretnénk és sajnos megint ebben a cipőben járok... Talán annyival előrébb, hogy tudjuk mi a probléma, de a baba mégse akar jönni.

Kedves 2. válaszoló

Elárulnád azt a "csoda" pózt, hátha nekünk is bejön :)

Majd megpróbálok olyan képet keresni, és átküldöm nektek priviben, nehogy kimoderáljanak :).

De az a lényeg, hogy a nő csípője hanyatt fekvésben fel van emelve, a talpán támaszkodik, apjok meg szemből. Legalábbis a barátnőmnél ez volt a "csodapóz".

A miénket nem tudom így leírni, de hátha találok róla képet (nem bonyolult egyébként, kényelmes, csak nem tudom leírni :) ).

De szerintem tulajdonképpen annyi a lényeg, hogy nagyon rákoncentráltunk, hogy tövig menjen amennyire csak lehetséges, és jó mélyre "befecskendeztük" a katonákat :). Előtte erre nem annyira figyeltünk.

Mindenkinek elküldtem priviben a "csodapózt" :D.

Ami persze közel sem biztos, hogy a siker nyitja, csupán egy feltételezés. Gondolom aki már régóta nagyon szeretne babát, már eleve odafigyel ezekre a dolgokra, hogy időzítés, mélyre menjen, ne folyjon ki, stb.

De mindannyiótoknak drukkolok, és szívből kívánom, hogy minél hamarabb sikerüljön!

Mi is sokáig próbálkoztunk. A páromnál és nálam is mindent rendben találtak.

Már annyira de annyira akartam hogy másra sem tudtam gondolni. Minden módszert kipróbáltam, hőmérőzés, ovulációs tesztek tömkelege, meghatározott időnként voltunk együtt, spontán voltunk együtt stb.

Aztán az orvosom azt mondta na most rásegítünk kicsit... Clostilbegytet kaptam. én már biztosra vettem hogy az első kúra után terhes leszek.. hát nem így lett. Elég rendesen csalódott is voltam. Aztán lement a 2. kúra is. Annyira akkor már nem is foglalkoztam a dologgal mert a munkahelyemen túl nagy volt a hajtás, minden héten egy napot éjszakáztam szóval fáradt voltam a naptár szerinti együttlétekhez.

És....sikerült! Félve csináltam meg a tesztet mert előtte már rengetegszer csalódtam. Akkor is már félretettem csalódottan mert nem jött ki rajta 2 csík, csak 1. Aztán tettem-vettem még majdnem pityeregtem is, ránéztem a tesztre újra és mintha de csak mintha látnék még egy csíkot. Annyira észrevehetetlen volt hogy világosabb helyre futottam vele, és akkor... sikítottam örömömben még sírtam is. Így hívtam fel a dokit, ilyen eksztázisban... csak kiabáltam bele a telefonba hogy doktor úr 2 csíkom van. Szegényem lehet azt se tudta ki vagyok, mi vagyok hirtelen.

Most 5 hónapos a kicsikém.

Szóval ne add fel, tudom hogy elkeserítő ez a folytonos csalódás. De a petevezeték átjárhatósági is közelebb visz a célhoz, és a legjobb lenne ha te is kapnál peteérést serkentőt mint én. Nem mindenkinél válik be, de látod én egyike vagyok azoknak akiknek segített.

Sziasztok!

Nálunk is tulajdonképpen csak annyi volt a gond, hogy nem figyeltünk oda rendesen az időzítésre, ugyanis az OVU teszt nálunk teljesen máskor mutatta a peteérés időszakát mint amikor "valójában" megtörtént. Elkezdtük figyelni a párom hüvelyváladékát, mikor milyen állagú, és néztük az ébredési hőmérsékletet, ezen kívül én sok fehérjét fogyasztottam és rendszeresen jártam edzeni hogy minél hatásosabb katonákat küldjek harcba. Ehhez jött még hozzá az a póz ahol a csípő alá tettük a párnát, ami kevésbé volt hatékony. Nálunk a hátulról "tövig" módszer jött be, ez is lett a sikerünk kulcsa. AZ együttlét után még legalább fél órán át fenék az égbe, és mellkas az ágyon. Emellé még szedte folyamatosan a Femibion 800-at 4 hónapon keresztül hogy megfelelő képpen feltöltődjön vitaminokkal. Ennyi idő alatt sikerült kitanulni az ovulációs ciklusait is. És láss csodát az ötödik hónapban célzottan tudtuk mikor kell együtt lenni, hogyan, és rögtön elsőre besikerült a baba :) A dolog szépsége hogy abban a hónapban is házasodtunk össze, így az esküvő napja előtt 1 nappal derült ki a tesztből hogy várandós a feleségem. Szóval volt öröm rendesen.

Amit tanácsolni tudok: Ne stresszelj rá, próbáld meg élni az életed, ettől független figyelj rá hogy jó időben legyetek együtt, de minél inkább rágörcsölsz a dologra annál inkább elfelejted élvezni a szexet, pedig orvosilag bizonyított tény, hogy amikor a férfi ejakulál elsőnek, majd rá a nő, akkor a méh egy amolyan szívó mozgást végez, és ráadásul pont abba az irányba ahol az éppen megtermékenyítésre váró pete van. Ha annyira rágörcsölsz hogy nem tudsz elmenni szex közben, akkor miután párod ellőtte a tárat olyan mélyen benned, amilyen mélyen csak tudta, nem marad más mint hogy saját kezedbe vedd a dolgokat, és okozz magadnak gyönyört. Ez persze közel sem olyan hatásos, mint ha a párod juttatna el idáig. De a lényeg minden esetben az hogy te menj el másodiknak, különben semmit sem ér az egész. Ha minderre figyelni tudsz, plusz a sok zöldségre és egy kis testmozgásra (2 naponta 1-2 óra elég még sétából is), akkor gyakorlatilag 70-80%-al megnövelhetitek az esélyt a babára :)

Még egy kis infó, hogy ha fiút szeretnétek akkor pontosan az OVU napjára időzítsétek az együttlétet, ugyanis az Y kromoszómát hordozó spermák gyorsabbak de hamarabb elhalnak, az X kromoszómát hordozóak viszont lassabbak, de sokkal tovább életben maradnak (1nap-3nap). Viszont ha mindegy a gyerkőc neme, akkor csak tartsd be amiket leírtam, és 1-2 hónapon belül örülj a babádnak :)

Sok sikert mindenkinek!

(Ebbe a sok információba benne van 1-2 évnyi intenzív keresgélés, konzultáció orvosokkal, szexológussal, és internetes könyvekből.)