Úgy érzem, sosem lesz gyermekem, hogyan kezeljem ezt?
Pár éve kiderült, hogy van Hashimotom van, gyógyszert nem szedek, életmódváltással a pajzsmirigy értékeim megfelelőek. De sokszor olvastam, hogy ettől függetlenül ez a betegség gátolja a teherbeesést.
Amitől leginkább tartok, az a vetélés... nem tudom, hogyan kezelném, és mennyit bírnék belőle. Lombikot nem szeretnék vállalni.
Tudom, hogy a Hashimoto nem garancia arra, hogy sosem lesz gyermekem, de valamiért azt érzem, nekem sosem fog megadatni egy gyermek.
A férjem azt mondja, ez butaság, és nem kéne félnem ettől, de én beleőrülük ebbe, főleg mivel Ő már szeretne elkezdeni próbálkozni.
Szerintetek mit tegyek? Jártam korábban pszichológushoz, szerintetek érdemes lenne beszélnem erről egy szakemberrel?
Én is azt hittem. Most 6 napos😁
Előtte nekem is volt egy vetélésem. Egyéb okból, de sajnos, tudtam, hogy benne van a pakliban. Így fogadtam el, ha gyereket akarok, ezt a kockázatot is vállalnom kell.
Barátnőm Hashimotos, 2 gyereke van, 0 vetélése. Érdemes lenne szakemberrel beszélni erről, de még fontosabb magaddal. Sokkal sötétebbnek látod a helyzetet a valóságnál.
Hm. Miért nem szedsz hormont? Az odáig oké, hogy ha sikerül is teherbeesni és megmarad a baba. De!
Ha nem kap elegendő hormont az anyától sajnos tanulási nehézség, autizmus stb alakulhat ki.
Nyugodtan írhat ide bárki, hogy de Pistike milyen aranyos kis egészséges 2 éves, majd ha iskolában bukdácsol és nem veszik fel sehova később térjünk vissza rá.
Ez nem méreg, csak az amit nem termel a szervezeted! Tessék elkezdeni szedni, nem magad miatt, a gyerek miatt!
De ha normális orvosod van, az első trimeszteri vérvétel után úgyis előírja majd. Csak nehogy késő legyen. 16. hétig hatalmas szüksége van rá! Addig nincs saját pajzsmirigye.
De én a vetélést se kockáztatnám meg…
Ha hashimotod van, akkor nem termel elég hormont a pajzsmirigy! Ezt nem lehet életmódváltással meggyógyítani! A határértéken belüli érték nem egyenlő a teherbeesesi/trimeszterekre lebontott értékekre.
A hasimoto nagyon elterjedt betegség fiatal nők körében, ez még nem ok aggodalomra!
Szerintem nem o.k., hogy még el sem kezdtetek próbálkozni, és te már a kudarctol félsz!
Nekem is többször megfordult a fejemben, hogy mi van, ha sosem lesz gyerekem... (hasimoto, endometriozis, 1,5 év volt mire megfogant az első kisfiunk, előtte volt 1 vetelesem).. Most 2 kisfiú boldog anyukája vagyok, pedig 3 éve nagyon magam alatt voltam, hogy mi van ha nem is lesz...
Kezdjetek próbálkozni, attól, hogy nem akarsz lombikot, még el ehettek kivizsgalasokra és kezelhetnek, ha időközben kiderül, hogy nem megy könnyen a teherbeeses.
Egyrészt lehet, hogy simán lesz spontán.
Ha meg nem, de elzárkózol a lombiktól, akkor nem is igazán akartál gyereket. Mint lombikos anyuka mondom, az semmiség a későbbiekhez képest. Látatlanban, mások rossz tapasztalatait hallva én is ódzkodtam.
De egy rendes dokinak hála időben észhez tértem.
Hány éves vagy?
Én már 30 voltam, amikor elkezdtünk végre próbálkozni, és eléggé kétségbe estem, amikor 1 év alatt nem sikerült. Elmentünk kivizsgálásokra, és nálunk rengeteg minden kiderült mindkét oldalról, ami miatt nem lehet természetes úton. Egyből lombikot javasoltak, de azt mi sem szerettünk volna (akkor még). 3 és fél év után aztán spontán fogant a babánk. Nagyon féltem tőle én is, hogy nem marad meg, mert előtte sosem voltam terhes (se vetélés, se kémiai), de szerencsére minden rendben volt, és egészségesen megszületett. :) Úgyhogy én nem bánom hogy kihagytuk a lombikot, még ha azzal hamarabb is lett volna esetleg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!