Hogy érint titeket ha a környezetetekben valaki terhes?

Nekem 1 hónapja született volna a lányom, de sajnos beteg lett volna. Unokatesóm most szültelőző terhességünket is együtt vittük végig. Hát örülök hogy náluk minden rendben, de nekem mért nem volt?

Teljesen normális dolog. Az elengedés segít. Nekem hormonális okok miatt nagyon kevés esélyt mondtak az orvosok. (rendszertelen ciklus, vagy éppen hol volt peteérés hol nem. Ha volt is, nem a 14.napon,így nehéz elcsípni) Nagyon nehéz volt nekem is mikor sok kismamát láttam, akár az utcán, akár a boltokban, vagy ismerősi körökben. Nehéz volt, de pozitívan álltam hozzá. Egyszer majd én is fogok babát várni! De mindenesetre elengedtem a dolgot. Mivel lakásfelújításnál tartunk/tartottunk, úgy voltam vele, koncentrálok arra. Az is hosszú idő. Lehet jobb is így, hogy ha majd készen leszünk vele és akkor jön a baba. Úgy éreztem 100 % ban elengedtem ezt a témát. Már nem éreztem furán magam mikor megláttam egy terhes nőt. Nem agyaltam azon minden nap hogy mkt kellene kipróbálnom hogy sikerüljön?! Vagy hogy figyeljem a peteérést teszttel, hőmérővel.. Nem! Elengedtem. És jól tettem! Kis idő múlva, mikor kíváncsiságképp, mit sem sejtve reggel csinaltam egy tesztet. Úgy mentem a wc-re, "na essünk túl rajta" semmi bizakodás, semmi akarat, csak mivel akkoriban hellyel közzel a 35.napra mindig megjött a mensim, és akkor 1 napot késett, eszembe jutott van még egy tesztem. Amin meg is jelent halványan a 2.csík.. Még akkor sem akartam elhinni. Egész nap ezen agyaltam. Mivan ha nem jó a teszt? Aznap vett a párom 2 tesztet. Másnap reggel megcsináltam. Egyértelmű pozitív. De még ekkor sem akartam elhinni. Ilyenkor minden eszembe jutott, mivan ha rossz helyen tapadt meg?! Nagy csalódás lett volna, ha mégsem baba lett volna a dologban. Mert az hogy akkor újra reménykedtem, kissé fura érzés volt.. Nem akartam az éveken át tartó csalódást újból érezni... Úgyhogy az én véleményem az elengedés. Ha elengedted a dolgot, kevésbé fog zavarni. És ha nem gondolsz rá sikerülhet!!!! Remélem adtam egy kis erőt!! Tudom milyen érzés!! Sajnálom, sokan át esnek rajta. De sok-sok nőnek sikerült már a lehetetlenből is kihozni a legjobbat! Van akinek sok idő van akinek kevesebb idő alatt. Szorítok!!!

Már csak azért sem vagy szörnyeteg, mert zavar téged ez az érzés. Ebből látszik, hogy rendben vagy. Amit érzel, teljesen jogos, szerintem mindenki így érez, aki hasonló cipőben jár, mint te. Csak vigyázz, hogy ne add át magad ennek az érzésnek, ne keseredj meg. Ne váljon az alapérzéseddé.

Attól függ, hogy milyen kapcsolatban vagyok velük. Ha nem közeli, akkor abszolút hidegen hagy. Ha közeli barát, akkor örülök az örömüknek.

Nem vagy szörnyeteg. Amikor meghalt a kisbabám akkor én is minden terhes és kisbabás nőt "utáltam". Vagyis inkább a helyzetet, hogy nekik miért lehet nekem meg miért kellett az enyémet eltemetni. Persze én is haragudtam magamra az érzés miatt, hogy rosszindulatú vagyok mert nem örülök más boldogságának.