35 évesen baj ha még elutasítom a lombikot?

Sajnos másoktól is hallottam , hogy eléggé nyers stílusa van. :)

Meg az az igazság, hogy annyira görcsösek vagyunk mindeketten a párommal, hogy nem csoda ha nem jön össze, és most ebben az amúgy is stresszel teli időszakban most még egy plusz stresszforrás nekem úgy érzem, hogy nem tenne jót lelkileg. Lehet ostobán hangzik, de nem szeretném hogy ilyen körülmények között foganjon az a gyermek , ennyi stresszel teli procedúra árán. Most még nem ...biztos eljön az az idő amikor már elvállalom, de így hirtelen miközben ara számítottam, hogy talán csak valami gond van a hormonokkal stb stb. Illetve hát igen amit utolsó te is írtál, hogy el sem tudom képzelni, hogy ekkora stressz mellett sikerülhetne egy lombik, amit amúgy is mindig elutasítottam és csak nagyon nagyon legvégső esetben megoldásnak gondoltam rá. És amúgy midnenkinek nagyon nagyon szépen köszönöm a megértő szavakat.

köszönöm 12-es ..:) nagyon jól esett olvasni amit írsz..:) Voltam már családállításon, ami eléggé hatásosnak bizonyult, utána úgy éreztem, hogy végre egy kicsit megnyugodtam, hogy végre ki tudom mondani, hogy nekem még időre van szükségem és úgy ahogy írtad az elejétől kezdve mint egy kipipálandó feladatra tekintettem rá, és nem egy mély őszinte tiszta vágyként tört rám az érzés, hogy anya szeretnék lenni.

Ez inkább egy amolyan 33 és fél éves vagyok, bár úgy érzem nem állok rá készen, de kell projekt volt....

Érdekes, mert most jött el az a pont amikor azt érzem, hogy igen tényleg kezdek megérni erre a feladatra és valamiért nagyon mélyen és határozottan azt érzem, hogy most nem szabad erőszakot tenni magam ellen (mind testileg mind lelkileg) mert az most én úgy érzem, hogy nem vezetne sehová..

utolsó neked is köszönöm szépen a válaszod, tudom hogy nem ördögtől való és tényleg tisztelem becsülöm azokat a nőket, akik még ezt is bevállalják csak hogy gyermekük szülessen, de én az gondolom , hogy ez is akkor jó, ha a nő őszintén tiszta szívből vágyik már gyermekre és akkor tényleg mindent mindent megtenne, csak hogy babája szülessen.

Sajnos ezt én még ilyen formában nem érzem...talán ki is csúszok majd az időből, de én most a lombikot meg a méhtükrözést tényleg úgy élném meg, hogy megerőszakolom a testem és a lelkem és én ennek így most még nem látom értelmét...