Hogy fogadta a család a meddőséget?
4 éve próbálkozunk. 2 műtét, 3 inszem és 1 lombik van mögöttünk sikertelenül. Senki sem tudja csak 2 barátunk. Sem szülők, sem testvérek. Szüleim értem is küzdöttek éveket és majdnem nem születhettem meg, de itt vagyok.
Ha ezt a 4 évet végig kellett volna “asszisztálniuk” iszonyúan megkeserített volna az életüket, ami amúgy sem egyszerű.
Most hogy volt egy sikertelen lombik, azt beszélgettük párommal, hogy még egyet végig csinálunk és ha nem sikerül elmondjuk neki. Legfőképpen azért, hogy feldolgozhassák és tudjanak róla, hogy valószínű tőlünk nem lesz unokájuk. Ez álltal nem piszkálnak vele és nem piszkálnának ezzel, nem kérdezgetnének.
Ezt elkezdtük beszélgetni mi is. Mi van ha nem.... Kicsit talán megnyugtat, hogy nem csak arról beszélünk, álmodozunk, hogy mi legyen majd a neve és milyen legyen majd a szobája...
Ti hogyan mondtátok el? Hogy reagált a család?
Leginkább olyanok történetére lennék kíváncsi, akik a végén vagy menet közben mondták el.
Max Heti 1-szer szoktunk találkozni és nem ez a téma. Nem nagyon ismerek olyan családot, ahol jobb lenne a viszony szülőkkel vagy anyósékkal, mint nálunk. Nagyon jól kijövünk szerencsére :)
Csak azért gondolkodunk ezen, hogy így 30 évesen ne azt várják mikor babázhatnak, mert elég nagy esély van rá, hogy soha. Mi sem megyünk el ezzel a végletekig szóval előbb utóbb abba hagyjuk a próbálkozást.
Én azzal nem tudok azonosulni aki fűnek fának ezt fecsegi. Szerintem ez csak a párra tartozik. Arra nem tudom kinek van szüksége, hogy minden menstruációmat számolgassa a családom és hívogassanak hogy na pozitív lett? Vagy ezen kattogjanak napi szinten, hogy vajon mikor sikerül már. Annyit mondtunk, hogy nem akarunk még babát és elfogadták.
Pl ha sikerülne, a 12. hétig senkinek nem mondanám el semmi pénzért! Mert bármi történhet és ezzel csak a szeretteimet kímélem :)
Ha elmondjuk az elején nekem nem hogy jobb lett volna, hanem rosszabb. Mert ők is “szenvedtek” volna velünk együtt.
"Arra nem tudom kinek van szüksége, hogy minden menstruációmat számolgassa a családom és hívogassanak hogy na pozitív lett? Vagy ezen kattogjanak napi szinten, hogy vajon mikor sikerül már."
Most őszintén, tényleg annyira nagyon tökéletes a kapcsolat a családjaitokkal, hogy ilyen szintű magánszféra megsértést feltételezel róluk? Ha ennek van bármi valóságalapja, akkor igen mérgező kapcsolatban vagytok velünk.
A közeli család tudja, hogy lombikra készülünk, de csak a legjobb barátnőm és anyukám tudja, hogy miért szükséges. Ezt az égvilágon senki nem tudja megítélni rajtatok kívül, hogy kinek akartok mennyit elmondani.
Mielőtt kérdezed, senki nem számolja a menstruációmat. 🙂
Nem értem miért kell okoskodnod! ....de tényleg. A kérdésemre nem voltál képes válaszolni, de az észt osztod nekem. Had döntsem már el, hogy kinek és mit mondok el a családban. Ez annyira intim dolog!
Nekem ez nem fér bele és szerintem ez pont az a kategória, ami nem tartozik senki másra csak kettőnkre.
És ha már tudná a család az elejétől kezdve akaratlanul is kérdezgetnénk és tudtakolnák, hogy mi van velük és mivel szeretnek, ezért idegeskednének is. Én semmi pénzért nem tettem volna ki őket ennek az elmúlt 4 évben.
5 lehet hogy így van de a megfogalmazásodbol annyira más árnyalat jött át nekem is.
Főleg ez a mérgező család,ez nagyon erős volt. Azért mert valami nem idilli, nem biztos hogy mérgező.
Na mindegy, béke veletek!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!