47 evesen valalnatok gyereket?

Én biztosan nem vállalnám.

Tapasztalatom szerint ott szokták erőltetni az ennyire kései gyerekvállalást, ahol az egyik félnek még nincsen gyereke. Én úgy tippelem, hogy a kérdés kiírója a nő és esetleg a jelenlegi párja gyermektelen, ezért szeretne közöset. Persze nem biztos, hogy igazam van. Szerintem gyakran esnek ebbe a hibába, pláne a nők, hogy szülnek már idős korban is a jelenlegi gyerektelen partnernek, nagyrészt attól való félelmükben, hogy akkor keres a párjuk olyan partnert, aki hajlandó erre. Én harmincas éveim közepén maradtam egyedül a gyerekeimmel, nem váltam el, elvesztettem a férjem. Évekig nem kezdtem új kapcsolatba, túlélésre játszottunk mindannyian. Amikor közel 6 év után megismerkedtem valakivel, akkor már majdnem 40 évesen, az első amit lefektettem, hogy én már nem szülök gyereket, szerelem ide vagy oda, ennél racionálisabb vagyok, ha családot akar alapítani,(neki nem volt sem elvált felesége, sem gyereke) akkor nem én vagyok a megfelelő számára. Pedig 40 évesen még csak nem is annyira késői ez szerintem. Azt írod félsz, így meg aztán én semmiképpen sem vállalnám be, véleményem szerint a 47 már túl idős és még terhes sem vagy, ergo ha egyáltalán összejönne, (aminek ennyi idősen igen kevés az esélye) is lennél minimum 48 éves, szerintem ez nincsen rendben, pláne akkor ha már van gyereked, ha még nem lenne, megérteném az alapvető ösztönt, vágyat. Közel 70 évesen szalagavatóra menni nem buli szerintem, az én anyám 69, ott ült velem az unokája szereplésén pár hete, de nem az anyjaként ugye, márpedig te vele egykorú lennél szintén a gyereked hasonló eseményén. Persze nem dönthet senki rajtatok kívül, de ha te vagy a nő, akkor közel az ötvenhez azért már azon a rózsaszín ködös romantikán illene túllenni, hogy márpedig legyen közös is, ha pedig a gyerektelen párod ösztönöz erre, akkor gondolkodj racionálisan és mérleglej. Bármi is lesz, a te tested lesz ennek a menopauza előtt kitéve, már ha összejön spontán, te viseled minden kockázatát a terhességnek, a szülésnek és ha úgy adódik te maradsz egyedül "vénségedre" egy gyerekkel, ha úgy dönt ez mégsem kell neki. Arról nem is beszélve, hogy szűrések ide vagy oda, ha születik egy valamilyen formában beteg/fogyatékkal élő gyereked, ami nem feltétlenül derül ki a terhesség alatt, szülés után sem feltétlen, csak később,(sok mindent nem lehet kiszűrni, viszont a kor előrehaladtával minden esetleges károsodásnak megnő az esélye), biztos vagy benne, hogy apuka nem falcolna tőled le, magadra hagyva a problémával?

Párom ő 43éves ő a férfi én 23éves vagyok most szuletett gyermekünk de 2év év mulva ujra tervezünk babát ugyhogy te vagy a férfi akkor simán :)

A bátyámnak nemrég született meg a második gyereke, az első is még csak 3 éves, a bátyám 48. Férfinél bőven belefér. A sógornőm tíz évvel fiatalabb.

Onkább örökbefogadnék egy minimum 6-7éves gyereket

Áruljátok már el mi ez a férfinak simán??? Miért a gyereknek nincs szüksége apára, csak anyára? A férfi csak arra való hogy megcsinálja? Átlagot nézve a férfiak sem élnek tovább, szóval minden logikának ellent mond ez a tanács. Bizony ha a férfi 50 év körül lesz apuka, akkor pont annyi eséllyel lesz félárva a gyerek viszonylag hamar, mintha 50 éves lenne az anyuka. Egy gyereket nem csak megcsinálni kell egészségesre, hanem felnevelni is, és vele lenni az életében minnél többet.

Kedves utolsó, tökéletesen egyetértünk, a szalagavatós példámnál maradva azt csak azért hegyeztem ki a kérdezőre, mert ugye ő az aki fél, aki kérdezett, bizonytalan, neki válaszolván most itt az apa korára nem tértem ki, pusztán azért, mert feltételeztem, hogy ő a nő a történetben, a saját helyzetét szerettem volna neki előrevetíteni. Ha esetleg netán véletlenül beletrafáltam volna, akkor a párja valószínűleg egy nála fiatalabb, gyermektelen férfi, de jós nem vagyok, csak tippelem.