Megbeszéltük, hogy jöhet a gyerek, de meggondoltam magam, rettegek. Volt még valaki így?

Olyan házasságba akarsz szülni, ami tönkremegy, ha elmondod mit érzel?

Uh... Nem vagy 100as bocsi.. Ilyen házasságba minek plusz 1 gyerek?

Fontos, hogy mitől rettegsz pontosan?

Csak úgy, hogy kettő lesz, vagy van nagyobb esély eü-s kockázatra, negatív hatásra? Nem mindegy.

Egyreszt amit erzel, az nem tul ritka. Nekem harom gyermekem van, a harmadikra 4 evet vartunk es rengeteg dologra volt szukseg, hogy megszulethessen. Szoval nem csak ugy “besikerult”, de a ket nagyonb sem.

Megis voltak idoszakok teherbeeses elott es koraterhesen os, amikor elbizonytalanodtam es felni kezdtem. Sot, meg szules elott is bevillant a gondolat egyszer-egyszer...

De mi ezt megbeszeltuk a ferjemmel. Volt, hogy o is igy erzett.

Konkretan az elso gyereknel mi felfuggesztettuk a vedekezes nelkuli szexet ket honapra, mert eloszor o bozonytalanodott el, azutan en. Sokat beszelgettunk es csak akkor adtuk meg az eselyt a babara, amikor mindketten biztosak voktunk benne, hogy akarjuk.

En is inkabb azt erzem nagyobb gondnak, hogy felsz ezt megosztsni a ferjeddel es egysltalan eszedbe jut, hogy emiatt tonkremenne a hazassagotok.

Valami nem OK, ha ez tenyleg igaz.

Beszeljetek meg, muszaj lenne.

Tehát két lehetőséged van: elmondod, hogy nem szülsz és elhagy, vagy szülsz egy teljesen bizonytalan kapcsolatba mégegy gyereket, és akkor más indokkal hagy el 2 gyerekkel. Ha ennyire ingatag a kapcsolat, ne szülj! Ha minden rendben lenne, megértené és nem ettől függene, hogy veled marad-e (néhány évig). Ha most emiatt nem is hagy el, talán majd máskor más okkal.

Beszéld meg vele, mondd el hogy bizonytalan vagy és nem szeretnél így gyereket. Ha megérti valószínűleg érettebb lett, ha nem akkor jobb ha minél előbb elválnak útjaitok, mert később csak nehezebb lesz. A következőt már olyan apának szülhetnéd, akit nem csak addig érdekel a gyerek, amíg aranyos pici, aztán elhagyja a családot.

A válaszaidat olvasva én úgy látom, hogy az alapvető bizalmatlanságot (mert korábban egyszer elhagyott) kellene megszüntetni. Ha szükség van rá, menjetek nyugodtan párterápiára is akár, nincs ebben semmi ciki vagy szégyellni való. Valahogyan ezt a feszültséget kellene oldani, vagy ha nem sikerül, akkor sajnos be kell ismerni, hogy sosem lesz már a régi a kapcsolat.

Szerintem semmiképpen ne vállaljatok egy újabb gyereket, amíg ez nem tisztázódik. De először is mindenképpen le kell ülnöd a pároddal, és alaposan átbeszélni ezt a dolgot, hiszen ha felé azt kommunikálod, hogy minden rendben, de Te magadban őrlődsz, azt úgyis meg fogja érezni, és szerintem jóval többet ártasz a kapcsolatodnak vele, hogyha elhallgatod. Ha beszélsz vele, legalább esélyt adsz magatoknak túljutni ezen.

Na, ezért nem mindegy, mi az indok.

Hát ennek a férfinak én biztos nem szülnék még egyet, de már ki sem békültem volna vele.

Ha gyereken gondolkodsz, még időben lehetsz. Találnál olyat, aki megbecsül, akinek nyugodt szívvel szülhetnél.