Szerintetek fel lehet készülni ezekre a dolgokra?

Én mindig arra gondoltam, hogy előttem már annyian megcsinálták, szóval nekem sem lesz gond:)

Szülni úgy mentem hogy tudtam hogy fájni fog, de valahoy ki kell jönnie a picimnek.

így fájdalomcsillapítás nélkül szültem, és a legnagyobb gondom az volt, hogy szomjas voltam.:)

Szia!!!

Jaj olyan aranyos ez a kérdés. Egyből az jutott eszembe amit akkor éreztem mikor pozitív lett a tesztem. Úr Isten terhes vagyok!!! És sírtam is meg nevettem is egyszerre. Juj de rettentően féltem meg izgultam meg örültem egyszerre! Nagyon fura érzés volt. Elég lassan szoktam hozzá, hogy terhes vagyok, sokszor el is felejtettem mert hála az égnek semmi rosszullétem meg hányingerem nem volt. Azt mondhatom nagyon szép terhességem volt, és nagyon hosszú is. 2 héttel hordtam túl a babámat és a vége már izgalmakkal teli várakozás volt. Nagyon féltem a szüléstől, de az utolsó 3 hétben már annyira vártam, hogy elkezdődjön hogy alább hagyott a félelmem, azt gondoltam jöhet akármilyen fájdalom kibírok mindent csak legyen már meg a baba! Hát meg is lett :))) Azóta még mindig 15 cm-vel a Föld felett járok, pedig már lassan egy éves a drága kisfiam, mindig tud valami újat mutatni, olyan édesen beszélget, a felét se értjük, de nagyon cuki, nem győzzük feljegyezni amiket mond, milyen jó lesz majd 20 év múlva megmutatni neki a babaszókincsét :)

Nagyon sokat olvastam a terhesség alatt minden babával kapcsolatos témáról. Megnéztem pár szülés videót is. Kb 16 hetes lehettem mikor rátaláltam a neten a Parentis szülőképző dvd-kre. A szülés című részt vettem meg, mert ez érdekelt a legjobban. Nagyon szuper! Vagy 40x megnéztem, annyira jó volt. Sokszor el is sírtam magam miközben néztem:) Ajánlom neked is figyelmedbe mert nagyon nagyon sok jó és hasznos dolog van benne. Megismertet a szüléssel, felkészít rá, tényleg nagyon sok témát érint, hosszú lenne leírni. Később a kisfiamról készült 4D-s ultrahang képeket meg videót nézegettem, ezt is végignéztem egy jó párszor. Szerettem terhes lenni, néha hiányzik a pocak, jó volt mikor rugdosott. :)

Nagyon drukkolok neked, hogy hamar teherbe essél és legyen legalább olyan szép terhességed mint az enyém volt. Könnyű, szép és gyors szülést kívánok neked! :))) Hidd el nagy boldogság.

11 hónapos tündérbogár anyucija

Elárulom neked, hogy 33. hetemet töltöttem be ma, 7 hetem van hátra, de szinte alig hiszem el, hogy ott van benn, az én pici babám, és hogy kevesebb, mint 2 hónap múlva végre átölelhetem, pedig egész nap egész tesetemmel ölelem már 8 hónapja majdnem. Szóval igen, előtte is hihetetlennek tartottam...arra gondoltam, hogy bárkivel megtörténhet, na de velem?, nem hittem volna:D Félsz attól, hogy nem tudod majd értesz e mindent a szülőszobán, és hogy boldogulsz e a mindennapokban, mint anyuka? Ez természetes. Én is félek, ráadásul én Angliában lakom (nem beszélek perfekt angolul), szóval én attól is félek, hogy egyáltalán tényleg érteni fogom e, hogy mit kell csinálnom. Aztán meg ott van az, hogy itt csak egyetlen egy emberre számíthatok, és az a párom, mivel a családunk messze van innen. De úgy gondolom menni fog. Néha sírva fakadva mondom a picibabámnak, hogy nem hagyom cserben, ne féljen, mert eddig is mindent nagyon jól csináltunk együtt, ezután is menni fog, mert mi vagyunk a legjobb csapat. (nem elkeseredésemben sírok, csak meghatódom) Tudod, a párom keresztanyja (egyben a nagynénje is), mikor lehetősége lett volna, hogy gyereket vállaljon, megijedt a szüléstől, meg az anyaságtól, így nem vállalt gyermeket. Rosszul esett neki, mikor testvérének született egy fia, s most megint rosszul esik neki, és eszébe jutott, hogy neki nem lehet unokája.

Ezért én azt mondom, ne ijedj meg! És vállald a legszebb hivatást, mert csak mi nők vagyunk képesek a világ legcsodálatosabb dolgára: életet tudunk adni egy kisembernek:D

Szerintem ez az egész, a terhesség, a születés, és az a kis lény, aki a te babád lesz, maga a csoda!!!! a legnagyobb a világon!

én csak annyit mondanék, hogy semmiképpen ne félelemmel nézz a dolog elé, hanem örömteli várakozással

a szülés fáj persze, de mindenki túléli :) és van fájdalomcsillapító is, amivel tényleg megszűnik minden fájdalom

és nemrég írt egy anyuka egy nagyon jó mondatot, amivel maximálisan egyetértek: " a gyereknevelésben a szülés a legegyszerűbb dolog" (ez nagyon igaz, majd meglátod :)

a tehességtől pedig nem kell félni, nekem is volt minden bajom, nyavalyám, de a boldogság mindezt elnyomja!

nagyon aranyos vagy :) biztos nagyon jó anyukája leszel a kisbabádnak! szurkolok, hogy mielőbb átéld te is ezt az érzést

minden jót kívánok neked!

Jaj, nekem is olyan előképeim voltak a terhességgel kapcsolatban, hogy most az így utólag röhejes. Féltem, hogy iszonyat kövér és slampos leszek. Ehelyett még csak 3 kilót híztam és mindenki azt mondja, milyen kisimult lett az arcom, és jól áll a terhesség. Nem beszélve arról, hogy nagyon jól is érzem magam a bőrömben. Amúgy meg mikor megláttam a pozitív terhességi tesztet mindent eldobtam és repestem az örömtől. Nem érdekel más, csak a baba. Egy igazi kis csoda! S ezt így is kell megélni. Amúgy meg minden jön magától. S ha szeretnél babát, akkor a fura gondolatok nagy része köddé fog válni. A szülést pedig szerintem át kell élnie egy nőnek. Biztos fájdalmas, de egy új életet adsz a világnak! Szerintem ez fantasztikus! :)

25 hetes pocis