Miért van az hogy ennyire vágyom 4. Babára pedig tudom hogy még nehezebb lenne?

én a 3. válaszoló vagyok és nagyon le lettem pontozva. Azt még hozzátenném, hogy tényleg a legcsodálatosabb dolog a világon a család és a gyerekek, de sajnos már nem az van manapság, mint az 50-60-as években, amikor anyukámék is 9-en voltak testvérek, hogy eltartják magukat, megtermelnek mindent, amire szükségük van és majd útnak indul a gyerek. Anyagias világban élünk, ezt tudomásul kell venni és ez a gyerekekre is kihat.

Én emlékszem, hogy amikor gyerekek voltunk, nem éltünk nagy lábon, panel, sok tartozás, nem kaptunk minden nap túró rudit vagy fagyit, mint ahogy ez manapság már teljesen természetes. Akkor láttam csokit, ha valaki eljött hozzánk vendégségbe és hozott egy táblával. Azt is beosztottam, az én gyerekeim meg simán legyűrnek egy táblával, amikor kedvük szottyan.

Volt egy szomszéd kisfiú, akik még nálunk is szegényebbek voltak és egész gyerekkoromban azt hallottam tőle, hogy nekünk milyen jó, mi milyen gazdagok vagyunk (mert volt színes tévénk pl.), és most, hogy nekem is vannak gyerekeim pont ezt látom. Hogy nem akarnak lemaradni a kortársaiktól, ők is szép ruhában akarnak járni, várják a szülinapot, amikor torta van és ajándékok, na én ettől nem akarnám megfosztani a gyerekeimet. A nélkülözéstől, mert egy boldog gyerekkor kihat az egész életükre, a jövőjükre is. Ha jó példát mutatok nekik, hogy dolgozni kell és beosztani, amink van, akkor olyan embereket nevelek belőlük, akik megállják a helyüket a jövőben. De ha azt látnák, hogy egyik hónapról a másikra élünk, nem nagyon telik semmire, mindig ők a legcsóróbbak az iskolában, nem tudom még egy táborba se befizetni őket, mikor az összes barátjuk ott van, akkor tudom, hogy elégedetlenek lennének és nem boldogan élnének velünk, hanem másra, máshova vágynának.