Hogyan mondjam el a szüleimnek hogy terhes vagyok?

19.24 vagyok.

Én úgy vágtam volna bele anno, hogy anyukámat behívtam volna a szobámba, és először csak őt avattam volna be.

(Így tettem, amikor halálosan beleszerettem egy nős férfiba és viszont. És legnagyobb meglepetésemre anyukám olyan megértő és együttérző volt -pedig nem volt soha túl fényes a kapcsolatom vele... Persze miközben színt vallottam, el is sírtam magam, úgyhogy látta rajtam, mennyire bánt engem is a dolog.)

A lényeg, hogy MINÉL ELŐBB, akár most, ma este mondd el neki. Ne félj! Nem fog kinyírni! Jobb ezen mielőbb túlesni, és ha elveteted a babát, az is minél előbb történjen meg!!!!

Gondolj arra, hogy anyukád is volt fiatal, szerelmes, biztosan követett el ő is hibát stb. Biztos vagyok benne, hogy SEGÍTENI fog, és nem vágja el a torkod!

Amúgy meg vannak éretebb 16 évesek, én biztosan nem vetettem volna el a sajátom, sőt ismerek olyat, aki megszülte ennyi idősen, és nemállt meg vele az élet. Magántanulóként folytatta a sulit (sulitársam volt), a fia mostmár kamasz -és van egy piszkosul fiatal, diplomás, sikeres anyukája :-) (Persze ott a szülők is támogatták a bajba jutott lányukat.)

De elvetetni vagy megszülni -úgyis Te döntöd el. Anyukáddal megtaláljátok a helyes megoldást.

Drukkolok.

Aztán jó lenne, ha visszaszólnál, mi volt.

Küldöm az energiákat!

Én is drukkolok, mindenképp beszélj velük!!

Melletted fognak állni, nyugi.

Azért szülők a szülők.. nehéz helyzetben is össze kell tartani, sőt, akkor annál jobban!

Lehet, még örülni is fognak a hírnek!

Én is átéltem ezt,de hidd el meglepő is lehet a reakció....,nálam az volt.

Hazamentem a suliból és anyunak mondtam,hogy nagyon komoly dologról akarok vele beszélni...,flegmán megkérdezte,hogy mivan csak nem terhes vagy...,erre én mondtam,hogy de az.

Azt hittem,hogy most üvöltözés lesz meg hogy kapok 1 pofont,de anyu nem így reagált.

Leült megkérdezte,hogy én mitakarok,hogy az akkori párom tudja e és ő mit akar.....,elmondta a gyerek előnyeit-hátrányait és közölte akárhogyan is döntök ő mellettem áll.

Én ekkor 14 éves voltam. (később nálam kiderült,hogy mola terhességem van ami 1 terhességnek indult daganat és ha akkor nem vagyok elég bátor,akkor mostmár nem élnék...,így mielőtt a tüdőmet megtámadta volna kivették.)

1 jótanács:-Gondold át,hogy a jelenlegi helyzetben mit tudnál megadni a gyerekednek a szeretet az kevés,nem vagyok híve az abortusznak,de Én amelett döntenék.

Nehéz napok várnak rád...,kitartás és bátorság!!!

20 éves vagyok, nekem így csúszott be a baba, jövőtől levelezőn folytatom és dolgozni fogok, a szülők maximálisan támogatnak, viszont a pasi elmenekült a felelősség elől, szakított velem, de én így is vállalom, eszembe nem jutna elvetetni.

Te viszont 16 vagy, mindenképp mondd el anyukádnak. Először biztosan nem fog neki örülni, de ha már eldöntötted, hogy megtartod-e vagy sem, akkor biztosan melléd áll majd a döntésedben! Ha megtartod, akkor mondhatni még könnyebb helyzetben is lennél, mint én, mert a pasid melletted van és támogatni fog!!

Drukkolok neked és majd írd meg, hogy mire döntöttél, meg lehet érteni bárhogy is határozol... :)

20 éves kismami