Miért erősödik bennem a baba iránti vágy, mikor egyre inkább próbálom elnyomni?

Kicsit hosszú lesz, csak az olvassa végig, aki tényleg kíváncsi rá és nem kötekedni szeretne. Jól esne kiírni magamból. Szóval 28 éves vagyok, 7 éves komoly kapcsolatban. Együtt is élünk. Tavaly ilyenkor eszembe nem jutott volna ilyen kérdést kiírni, vagy egyáltalán az oldalon olvasgatni. Csakhogy valami megváltozott. Egyre erősebben érzem, hogy családot szeretnék, és hogy most szeretném. Az eszem pedig próbál lebeszélni, érveket keresni ellene. Ideig-óráig sikerül is. Talán pont az miatt érzem ezt, mert tudom, idén már akár be is tudnánk vállalni. 1 éve meg esély se lett volna rá, még minden készülőben volt a házban is. Már csak apróbb munkálatok vannak, azok lesznek is, szóval annyira nem visszatartó erő. És a párom előtt - aki tavaly még akkora gyerekellenes volt - , idén már egész jól szóba lehetett hozni a témát. Olyannyira, hogy már nem hátrált ki előle. Valamelyik nap azt emlegette, a kisszobában majd helytakarékosság miatt feljebb kellene rakatni idővel az ablakot. Aztán valahogy oda lyukadtunk ki, mert ha gyerekünk lesz, hol lesz az ágy, mikor akkora az az ablak. Na az ilyenekkel pont, hogy még a lovat is adja alám. :/ Ráadásul már fél éve sokszor Pharmatexxel vagyunk együtt, mert a fogamzásgátlót egészségügyi okok miatt abba kellett hagynom. Az első hónapban még teljesen odáig volt, hogy jajj, mi lesz ha becsúszik, nem szabad kísérteni a sorsot. Én megnyugtattam akkor, hogy azért gondolja már át, itt van 31 éves, ugyan mi lesz, ha becsúszik? Ekkor átbeszéltük a témát, hogy hát igazam van, nem kell ezt olyan komolyan felfogni, mint ahogy ő tette eddig, felnőttünk és én idővel (1-2 éven belül) szeretnék is. Azt hiszem átgondolta és megértette. Mindenesetre középidőben sokáig gumit használtunk. Már nem is foglalkozik ezzel, de én sokszor kihátrálok, elfogyott a Pharmatex, ne húzzuk most vele az időt, stb... Sőt, ma egy téma kapcsán mondom neki, hát igen, a Pharmatex betegtájékoztatójában is benne van, hogy csak csökkenti a terhesség lehetőségét, de nem zárja ki. Nem is foglalkozott vele. Még mondja is szex előtt, hogy rakjam be. Eszem ágába nem volt, mert naptár szerint kb. ovum van. Mondtam, most nem, nehogy elkéssen munkából - fogtam rá a dolgot. Nekiálltunk anélkül, erre megkérdezi szex közben, mi lenne, ha poénból bennem menne el? Viccesen visszaválaszoltam, hogy nagyon nevetnék rajta. De most azon kattogok, régen mondta, ő soha nem fogja kimondani, hogy gyereket akar. És akkor most mit vár? Hogy egyszer elé állok, hogy terhes vagyok és akkor mindenki boldog? Annyira szeretném, de kimondani meg én se akarom/merem, mert nem akarom valaha is visszahallani, hogy "jajj, hát te akartál gyereket"! Nem ilyen pasi, nem erről van szó, de nem akarom, hogy az én döntésem legyen. Ha képtelen kimondani, hogy akarja, akkor inkább hagyjuk. :(